Kishárs
Kishárs (Malý Lipník) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Ólublói |
Rang | község |
Első írásos említés | 1715 |
Polgármester | Jozef Šesták |
Irányítószám | 065 46 |
Körzethívószám | 052 |
Forgalmi rendszám | SL |
Népesség | |
Teljes népesség | 455 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 33 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 452 m |
Terület | 13,77 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 19′ 41″, k. h. 20° 47′ 25″49.328000°N 20.790200°EKoordináták: é. sz. 49° 19′ 41″, k. h. 20° 47′ 25″49.328000°N 20.790200°E | |
Kishárs weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kishárs témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Kishárs (1899-ig Kis-Lipnik, szlovákul: Malý Lipník) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Ólublótól 16 km-re északkeletre, a Poprád bal partján, a lengyel határ mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]A 14. század végén egy irtványon keletkezett falut az 1580-as években, a vlach jog alapján telepítették ruszin telepesekkel. A palocsai uradalomhoz tartozott, első írásos említése 1600-ból származik. 1715-ben „Kis-Lipnik” néven említik. 1787-ben 85 házát 564-en lakták.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LIPNIK. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura B. Palocsai Uraság, lakosai többen ó hitűek, fekszik Héthárshoz más fél mértföldnyire, határja ollyan mint Matisováé.”[2]
1828-ban 96 háza és 725 lakosa volt a falunak. Lakói főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak, ezenkívül gyapjútermékeket és lenolajat állítottak elő. 1848-ban lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben. A falu lakói közül ebben az időben sokan éheztek és elvándoroltak innen.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lipnik, orosz falu, Sáros vmegyében, a Poprád mellett: 725 görög kath. lak. Görög kath. paroch. templom. Savanyuvíz-forrás. Fenyves erdő. F. u. b. Palocsay Horváth. Ut. posta Eperjes 10 óra.”[3]
1887-ben csendőrök verték le a zsellérek felkelését. Az első világháborúban 8 helybéli lakos esett el. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.
A faluban vízimalom és fűrészüzem működött.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 687, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 477 lakosából 460 szlovák volt.
2011-ben 456 lakosából 386 szlovák és 62 ruszin volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1820-ban épült, 1889-ben és 1937-ben megújították.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.