Ugrás a tartalomhoz

Kishárs

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kishárs (Malý Lipník)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásÓlublói
Rangközség
Első írásos említés1715
PolgármesterJozef Šesták
Irányítószám065 46
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámSL
Népesség
Teljes népesség455 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség33 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság452 m
Terület13,77 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 19′ 41″, k. h. 20° 47′ 25″49.328000°N 20.790200°EKoordináták: é. sz. 49° 19′ 41″, k. h. 20° 47′ 25″49.328000°N 20.790200°E
Kishárs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kishárs témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kishárs (1899-ig Kis-Lipnik, szlovákul: Malý Lipník) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Ólublótól 16 km-re északkeletre, a Poprád bal partján, a lengyel határ mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]

A 14. század végén egy irtványon keletkezett falut az 1580-as években, a vlach jog alapján telepítették ruszin telepesekkel. A palocsai uradalomhoz tartozott, első írásos említése 1600-ból származik. 1715-ben „Kis-Lipnik” néven említik. 1787-ben 85 házát 564-en lakták.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LIPNIK. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura B. Palocsai Uraság, lakosai többen ó hitűek, fekszik Héthárshoz más fél mértföldnyire, határja ollyan mint Matisováé.[2]

1828-ban 96 háza és 725 lakosa volt a falunak. Lakói főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak, ezenkívül gyapjútermékeket és lenolajat állítottak elő. 1848-ban lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben. A falu lakói közül ebben az időben sokan éheztek és elvándoroltak innen.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lipnik, orosz falu, Sáros vmegyében, a Poprád mellett: 725 görög kath. lak. Görög kath. paroch. templom. Savanyuvíz-forrás. Fenyves erdő. F. u. b. Palocsay Horváth. Ut. posta Eperjes 10 óra.[3]

1887-ben csendőrök verték le a zsellérek felkelését. Az első világháborúban 8 helybéli lakos esett el. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

A faluban vízimalom és fűrészüzem működött.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 687, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 477 lakosából 460 szlovák volt.

2011-ben 456 lakosából 386 szlovák és 62 ruszin volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1820-ban épült, 1889-ben és 1937-ben megújították.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]