Kijó
| Kijó (Kyjov) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Ólublói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1390 | ||
| Polgármester | Juraj Chamila | ||
| Irányítószám | 065 48 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | SL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 740 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 47 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 670 m | ||
| Terület | 15,65 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 13′ 00″, k. h. 20° 56′ 23″49.216667°N 20.939722°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 00″, k. h. 20° 56′ 23″49.216667°N 20.939722°E | |||
| Kijó weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kijó témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kijó (szlovákul: Kyjov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Palocsától 12 km-re délkeletre, Héthárstól 10 km-re északra, a Tarca és a Poprád folyók között fekszik.
Története
[szerkesztés]1477-ben „Kyo” néven említik először, de a falu már a 15. század első felében létezett, a tarkői uradalomhoz tartozott. A 16. században ruszinokkal telepítették be, 1538-ban a tizedjegyzék már ruszin faluként említi. 1600-ban a bíró házán kívül 26 adózó portája volt. 1787-ben 63 portával rendelkezett.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KIJO. Orosz falu Sáros Várm. földes Urai Dezsőfi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Tarkóhoz nem meszsze, mellynek filiája, határjának fele termékeny, réttye, legelője meg lehetős, fája van, tsigák is teremnek itten.”[2]
1828-ban 95 ház volt a faluban. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal, szénégetéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kijow, Sáros vm. orosz falu, Héthárshoz éjszakra 1 mfld: 23 rom., 625 g. kath., 33 zsidó lak. Gör. paroch. templom. Két kastély. Sok legelő a hegyeken. Erdő. Liszt- és fürészmalom. F. u. a Dessewffy nemz. Ut. p. Eperjes.”[3]
A 19. század második felében lakói tömegesen települtek ki a tengerentúlra. A 20. századig a Dessewffy és a Bornemissza család birtoka volt. 1919-ben lakói ellenálltak a rekvirációknak. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.
1941-ben tífuszjárvány pusztított, melynek 33 áldozata volt. A szlovák nemzeti felkelés idején a falu támogatta a partizáncsoportokat, ezért a németek körbevették a falut, a lakosságot a kocsma elé terelték és mindenkit agyon akartak lőni. Végül 1945. január 22-én foglalta el a Vörös Hadsereg.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 716 | 767 | 759 | 740 |
| Különbség | +7,12 % | -1,04 % | -2,50 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 733 | 740 |
| Eltérés | +0,95 % |
1910-ben 534, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 769 lakosából 675 szlovák és 53 ruszin volt.
2011-ben 729 lakosából 326 szlovák, 210 cigány és 166 ruszin.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szűz Mária tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1868-ban épült klasszicizáló barokk stílusban.
- A Felsőkánya felé vezető út mellett 1905-ben épített kápolna áll.
Híres emberek
[szerkesztés]Itt született 1906. június 7-én Dezider Milly pedagógus, festő, grafikusművész.
További információk
[szerkesztés]- Községinfó
- Kijó Szlovákia térképén
- Kijó története
- E-obce.sk Archiválva 2013. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
Az Ólublói járás települései | ||
|---|---|---|
Ólubló (Stará Ľubovňa) | ||
|  | |
