Határhely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Határhely (Hraničné)
Kostol HDR.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásÓlublói
Rang község
Első írásos említés 1342
Polgármester Miroslav Pokrivčák
Irányítószám 065 21
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám SL
Népesség
Teljes népesség185 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség26 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság534 m
Terület7,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Határhely (Szlovákia)
Határhely
Határhely
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 22′ 32″, k. h. 20° 41′ 58″Koordináták: é. sz. 49° 22′ 32″, k. h. 20° 41′ 58″
Határhely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Határhely témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Határhely, (1899-ig Granasztó, szlovákul: Hraničné, németül: Granzdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában. 2011-ben 195 lakosából 190 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Ólublótól 10 km-re északra fekszik.

Története[szerkesztés]

1342-ben "Granaszto" néven említik először a lublói vár uradalmának részeként. 1412-től 1772-ig zálogként Lengyelországhoz tartozott. 1828-ban 71 ház volt a faluban 519 lakossal. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, drótozással foglalkoztak. 1828-ban 71 házában 519 lakos élt.

Vályi András szerint "GRANASTOV. Német, és tót elegyes Város a’ 16 Szepességi Városok közzűl, földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Pilchovhoz nem meszsze, határja közép termékenységű, ’s felső Krompakhoz majd mindenekben hasonlító, harmadik Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Granasztó, német és tót falu, Szepes vmegyében, a lublyói völgyben, ut. p. Lublyó. Földje kopár s kő annyira, hogy zabot és burgonyát kivéve, majd mit sem terem. Urbéri telek 6 2/8, ezenkivül majorsági föld egy kis erdőn kivül, nincs. Lakja 306, u. m. 190 római, 116 görög kath., római kath. fióktemplommal, mellyet a görögök is használnak. Birja Cornides Károly."[3]

1910-ben 429, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott. 1944-ben határában partizánharcok folytak.

2001-ben 231 lakosából 230 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

A szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1785-ben épült, a 19. század második felében megújították. A templomban az ikonokon kívül Ólublóról idehozott más vallási jelképek is láthatók, mivel a templom a római katolikus istentiszteleteknek is otthont ad. Főoltára 1670 körül, Szent Miklós oltára 1660 körül készült, Szent Kereszt oltára is 17. századi munka, de rajtuk több 14. századi és 15. századi szobor látható.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]