Poprádófalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Poprádófalu (Starina)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásÓlublói
Rang község
Első írásos említés 1352
Polgármester Štefan Solotruk
Irányítószám 065 46
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám SL
Népesség
Teljes népesség44 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség5 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság466 m
Terület9,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Poprádófalu (Szlovákia)
Poprádófalu
Poprádófalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 19′ 30″, k. h. 20° 49′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 19′ 30″, k. h. 20° 49′ 40″
Poprádófalu weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Poprádófalu (1899-ig Sztarina, szlovákul: Starina) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Ólublótól 19 km-re északkeletre, a lengyel határ és a Poprád mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

1352-ben „Stara” néven a palocsai uradalom részeként említik először, a 15. század végére azonban elnéptelenedett. A 16. században a soltészjog alapján ruszinokkal telepítették be. A Horvátok palocsai uradalmához tartozott. A kis falvak közé számított, 1600-ban mindössze 12 háza volt. A 17. században a Berzeviczy és a Semsey család birtokában állt. 1787-ben 34 háza volt 227 lakossal.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZTARINA. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura B. Palocsay Uraság, lakosai többfélék, fekszik Palocsához közel, mellynek filiája; határja sovány, legelője, fája elég van.”[2]

1828-ban 53 ház volt a faluban 394 lakossal. A 19. században a Salamon család tulajdonában állt, lakói főként földműveléssel, szövéssel foglalkoztak. A falunak kiterjedt kertjei voltak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sztarina, orosz falu, Sáros vmegyében, a Poprád mellett Galliczia’ szélén: 10 r., 403 g. kath. lak. Gör. anyaszentegyház. F. u. b. Palocsay-Horváth. Ut. p. Bártfa.”[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

A második világháború alatt lakói közül sokan részt vettek a németek elleni partizánharcokban.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 392, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 86 lakosából 75 szlovák és 11 ruszin volt.

2011-ben 47 lakosából 33 szlovák és 13 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]