Poprádfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Poprádfalu (Forbasy)
A poprádfalusi Szent Dorottya templom
A poprádfalusi Szent Dorottya templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Ólublói
Turisztikai régió Szepes
Rang község
Első írásos említés 1311
Polgármester Július Vyrostek
Irányítószám 065 01
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám SL
Népesség
Teljes népesség 410 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 91 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 537 m
Terület 4,50 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Poprádfalu (Szlovákia)
Poprádfalu
Poprádfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 17′ 50″, k. h. 20° 36′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 17′ 50″, k. h. 20° 36′ 50″
Poprádfalu weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Poprádfalu témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Poprádfalu (1899-ig Forbasz, szlovákul: Forbasy, németül: Forbs) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában, Ólublótól 6 km-re nyugatra a Poprád bal partján. 2011-ben 410 lakosából 401 szlovák volt.

Nevének eredete[szerkesztés]

Eredeti neve Forbasz volt, de mivel ez gúny tárgya volt ezért az országos helynévrendezés során mai nevét kapta.

Története[szerkesztés]

A települést 1311-ben "Fyrbaz" alakban említik először. 1408-ban "Furbas" volt a neve, az ólublói váruradalom része volt. 1412 és 1772 között zálogbirtokként Lengyelországhoz tartozott. 1553-ban 11 jobbágytelke volt. 1828-ban 62 házában 451 lakosa volt.

Vályi András szerint „FORBÁS. vagy Forbász. Elegyes helység Szepes Vármegyében, egy a’ XVI. Szepesi Városok közzűl, földes ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Gnezda mező Várostól 1/4. órányira; mivel más javai nintsenek, a’ Királyi jó téteményeken kivűl, határja is soványas, ’s nehezen miveltetik, harmadik Osztálybéli.”[2]

Fényes Elek szerint „Forbasz, német és tót falu, Szepes vmegyében, rónaságon, a Poprád partján, mellytől gyakran egészen elöntetik. Van 440 r. kath. lakosa, 8 urb. telke, 16 zsellére. Az erdőn kivül majorsági birtok itt nincsen. A falu Gnezda anyaegyházhoz csatoltatott, s Lőcsétől 6 3/4 órányira fekszik. Birja Aranyosy János.”[3]

1910-ben 314, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott. A háború után főként mezőgazdasági település, de lakói közül sokan ácsok, kőművesek voltak. 1927-ben az egész falu leégett. Később lakói Ólubló, Szvit, Kassa és Ostrava ipari üzemeiben dolgoztak.

2001-ben 370 lakosából 367 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma korábbi alapokon a 17. század végén épült.
  • Kénes ásványvízforrásai vannak.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]