Poprádfalu
| Poprádfalu (Forbasy) | |||
| A poprádfalusi Szent Dorottya templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Ólublói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1311 | ||
| Polgármester | Július Vyrostek | ||
| Irányítószám | 065 01 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | SL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 440 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 91 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 537 m | ||
| Terület | 4,50 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Poprádfalu weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Poprádfalu témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Poprádfalu (1899-ig Forbasz, szlovákul: Forbasy, németül: Forbs) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Ólublótól 6 km-re nyugatra, a Poprád jobb oldalán.
Nevének eredete
[szerkesztés]Eredeti neve Forbasz volt, de mivel ez gúny tárgyává vált, ezért az országos helynévrendezés során kapta a mai nevét.
Története
[szerkesztés]A települést 1311-ben „Fyrbaz” alakban említik először. 1408-ban „Furbas” volt a neve, az ólublói váruradalom része volt. 1412 és 1772 között zálogbirtokként Lengyelországhoz tartozott. 1553-ban 11 jobbágytelke volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „FORBÁS. vagy Forbász. Elegyes helység Szepes Vármegyében, egy a’ XVI. Szepesi Városok közzűl, földes ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Gnezda mező Várostól 1/4. órányira; mivel más javai nintsenek, a’ Királyi jó téteményeken kivűl, határja is soványas, ’s nehezen miveltetik, harmadik Osztálybéli.”[2]
1828-ban 62 házában 451 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Forbasz, német és tót falu, Szepes vmegyében, rónaságon, a Poprád partján, mellytől gyakran egészen elöntetik. Van 440 r. kath. lakosa, 8 urb. telke, 16 zsellére. Az erdőn kivül majorsági birtok itt nincsen. A falu Gnezda anyaegyházhoz csatoltatott, s Lőcsétől 6 3/4 órányira fekszik. Birja Aranyosy János.”[3]
A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott.
A háború után főként mezőgazdasági település, de lakói közül sokan ácsok, kőművesek voltak. 1927-ben az egész falu leégett. Később lakói Ólubló, Szvit, Kassa és Ostrava ipari üzemeiben dolgoztak.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 371 | 387 | 423 | 440 |
| Különbség | +4,31 % | +9,30 % | +4,01 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 446 | 440 |
| Eltérés | -1,34 % |
1910-ben 314, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 370 lakosából 367 szlovák volt.
2011-ben 410 lakosából 401 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma korábbi alapokon a 17. század végén épült.
- Kénes ásványvízforrásai vannak.
További információk
[szerkesztés]- Községinfó
- Poprádfalu Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2008. április 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)

