Lubotény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Lubotény (Ľubotín)
Dom nadeje Lubotin 01.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásÓlublói
Turisztikai régióSáros
Rang község
Első írásos említés 1300
Polgármester Jozef Havrila
Irányítószám 065 41
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám SL
Népesség
Teljes népesség1365 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség126 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság492 m
Terület10,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lubotény (Szlovákia)
Lubotény
Lubotény
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 15′ 40″, k. h. 20° 52′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 40″, k. h. 20° 52′ 40″
Lubotény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lubotény témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lubotény, (szlovákul: Ľubotín) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Ólublótól 23 km-re keletre a Lubotinka-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1330-ban "Lubotin" néven említik először, ekkor említik István nevű papját is. Birtokosai kezdetben Rikolf és fia, valamint a szepesi káptalan voltak. Később egy része Tarkő várának uradalmához tartozott. 1349-ben a német jog alapján új telepek érkeztek a faluba. A 16. század közepéig soltészok igazgatták a települést. Temploma a 14. század elején épült. 1427-ben 17 porta után adózott. Később lakói részben elköltöztek, részben maradtak és zsellérek lettek. 1600-ban 12 jobbágytelek, malom, iskola, templom és plébánia is volt a faluban. A közepes nagyságú falvak közé számított. 1787-ben 59 házában 473, 1828-ban 75 házában 575 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, fuvarozással, gabonakereskedelemmel foglalkoztak.

Vályi András szerint "LUBOTINY. Orosz falu Sáros Várm. Földes Urai Szirmay, és Dezsőfi Uraságok, lakosai többnyire ó hitűek, fekszik Palocsához, nem meszsze, határja közép termékenységű, legelője, erdeje vagyon, keresettye a’ Palocsai só háznál, és Poprád vizén. "[2]

Fényes Elek szerint "Lubortin, tót falu, Sáros vmegyében, Palocsához 1/4 mfld., közel a Poprádhoz: 430 r., 74 g. kath., 4 ref., 24 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Szép erdő. Fürészmalom. Raktár is Poprádon vitetni szokott portékákra. F. u. a Dessewfy nemzetség. "[3]

1873-ban elérte az eperjes-orlói vasútvonal. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 626, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1319 lakosából 1225 szlovák és 78 cigány volt.

2011-ben 1368 lakosából 1208 szlovák és 63 roma volt.

Híres személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templomát Szűz Mária tiszteletére szentelték.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]