Szepesjakabfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szepesjakabfalva (Jakubany)
Jakubany S1 (4).jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásÓlublói
Első írásos említés 1322
Polgármester Ján Krajňák
Irányítószám 065 12
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám SL
Népesség
Teljes népesség2836 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség157 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság613 m
Terület16,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szepesjakabfalva (Szlovákia)
Szepesjakabfalva
Szepesjakabfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 15′ 00″, k. h. 21° 41′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 00″, k. h. 21° 41′ 40″
Szepesjakabfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesjakabfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szepesjakabfalva (szlovákul: Jakubany, németül: Jakobau) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Az Ólublótól 6 km-re délre levő széles völgyben, a Jakubianka-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1322-ben „Stephanishau” néven írják, eredetileg a lublói váruradalom része volt. 1322-ben Drugeth Fülöp Lomnici Péter fia Istvánnak adta, aki németekkel és szlovákokkal telepítette be. A falu eredetileg első birtokosa nevét viselte. 1408-ban már két falu, Alsó- és Felsőjakabvágása – az akkori krónikák szerint: „Alsoyacabwagasa” és „Felsewiacobuagasa” – állt a helyén. 1412 és 1772 között az elzálogosított szepesi városokkal együtt Lengyelországhoz tartozott. A Hunyadi Mátyás és IV. Kázmér lengyel király közötti harcokban az 1470-es években a hadak feldúlták és kirabolták, sok lakost megöltek, mások elmenekültek. A kipusztított lakosság pótlására 1497-ben a vlach jog alapján román és ruszin pásztorokat telepítettek ide, ekkor „Jakubiany” néven említik. 1760 és 1870 között határában nagy vaskohó működött, ahol a környék vasércét dolgozták fel. Lakói emellett földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JAKUBJÁN. Szepes Várm. lakosai katolikusok, határja tágas, de nehezen miveltetik, legelője, és fája elég van.[2]

A nagy falvak közé tartozott, 1828-ban 393 háza és 2846 lakosa volt. A 19. században sok lakója kivándorolt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jakubján, orosz falu, Szepes vmegyében, rónán és hegyoldalban fekszik a Jakubjánka patak két partján, melly itt igen ragadó és sebes. Szántóföldjei többnyire hegyeken vannak és soványak; urasági birtok az erdőn kivül más nincs. Lakja 150 római, 2650 görög kath., helybeli plebániával. Innen Lőcse felé hegyeken keresztül vezet egy ut, mellyen a földesur gyönyörü kastélyt épittetett. A helységtől 1/2 órányira van egy urasági vasgyár. Birja Probstner András és Adolf. Ut. p. Késmárk.[3]

A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1911, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 2415 lakosából 1957 szlovák, 378 cigány és 57 ruszin volt.

2011-ben 2630 lakosából 2032 szlovák, 208 cigány és 187 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Péter és Pál apostoloknak szentelt görögkatolikus temploma 1904 és 1911 között épült, 1937-ben restaurálták.
  • Klasszicista kúria a 19. század közepéről.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]