Gnézda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gnézda (Hniezdne)
Hniezdne kirche.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Ólublói
Rang község
Első írásos említés 1275
Polgármester Viktor Selep
Irányítószám 065 01
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám SL
Népesség
Teljes népesség 1463 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 81 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 534 m
Terület 17,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gnézda (Szlovákia)
Gnézda
Gnézda
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 18′ 09″, k. h. 20° 37′ 54″Koordináták: é. sz. 49° 18′ 09″, k. h. 20° 37′ 54″
Gnézda weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gnézda témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gnézda, (szlovákul: Hniezdne, korábban Gňazda, németül: Kniesen) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában. 2011-ben 1463 lakosából 1338 szlovák és 72 roma volt.

Fekvése[szerkesztés]

Ólublótól 4 km-re nyugatra, az 543-as és 77-es utak kereszteződésében, a Poprád-folyó partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést egy Miklós nevű bíró alapította a 13. század közepén a német soltészjog alapján "Gnezdna" néven. 1286-ban "Knysen" néven említik először. 1412-ben Zsigmond királytól szabad királyi városi rangot kapott. 1412-től 1772-ig Lengyelországhoz tartozott. Később újabb privilégiumokat kapoot, melyek közül a legjelentősebb, hogy 1562-ben és 1566-ban megerősítették ősi adómentességi jogait. Ebben az időszakban kezdett kifejlődni a kézművesség is a városban. Lakói közt szabók, csizmadiák, kovácsok, sörfőzők voltak, akik 1636-ban céhekbe tömörültek. A 17. században alapították a település első egyházi iskoláját. 1696-ban egy tűzvészben 96 lakóház égett le, 1706-ban az egész város a templommal együtt leégett. Városképe a 18. század folyamán kezdett kialakulni, amikor számos későbarokk ház épült itt. A 19. században épültek jelentősebb épületei, 1820-ban a templom, 1840-ben a régi iskola, 1880-ban a városháza épült meg. Kénes forrására ekkor épült fel az első fürdő is, melyet a 20. század első felében korszerűsítettek, de a második világháborúban tönkrement. 1828-ban 1340 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Az 1877-es tűzvészben a templomtól a kismalomig az összes ház leégett.

Vályi András szerint "GNAZNA. Knizen, Gnazdo. Mező Város, Szepes Vármegyében, földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai leginkább katolikusok, fekszik Podolinhoz nem meszsze, Poprád vizéhez is közel; egy azok a’ Városok közzűl, mellyeket Zsigmond Király a’ Lengyeleknek elzálogosított vala. Határja középszerű, réttye, legelője elég, fája mind a’ két féle, második Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Gnezda (Knezda, Kniezen), Szepes várm., a XVI. Szepesi városokhoz tartozó, a Poprád bal partján, ut. p. Lublyóhoz 3/4 órányira: 1338 kath., 3 evang. lak. Kath. paroch. templom. Német lakosi földmivelésből, mesterségekből, s kereskedésből élnek. " [3]

1910-ben 1080, többségben német lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. 1912-ben egy újabb tűzben a templom és tornya is károkat szenvedett. A trianoni békeszerződés előtt Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott. Lakossága 1946-ig német többségű volt, ekkor a németeket kitelepítették.

2001-ben 1394 lakosából 1332 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]