Gnézda
| Gnézda (Hniezdne) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Ólublói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1275 |
| Polgármester | Viktor Selep |
| Irányítószám | 065 01 |
| Körzethívószám | 052 |
| Forgalmi rendszám | SL |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1428 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 81 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 534 m |
| Terület | 17,98 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Gnézda
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 18′ 09″, k. h. 20° 37′ 54″Koordináták: é. sz. 49° 18′ 09″, k. h. 20° 37′ 54″ | |
| Gnézda weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gnézda témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Gnézda (szlovákul: Hniezdne, korábban Gňazda, németül: Kniesen) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Ólublótól 4 km-re nyugatra, az 543-as és 77-es utak kereszteződésében, a Poprád-folyó partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést egy Miklós nevű bíró alapította „Gnezdna” néven a 13. század közepén, a német soltészjog alapján. 1286-ban „Knysen” néven említik először. 1412-ben Zsigmond királytól szabad királyi városi rangot kapott. 1412-től 1772-ig Lengyelországhoz tartozott. Később újabb privilégiumokat kapott, melyek közül a legjelentősebb, hogy 1562-ben és 1566-ban megerősítették ősi adómentességi jogait. Ebben az időszakban kezdett kifejlődni a kézművesség is a városban. Lakói közt szabók, csizmadiák, kovácsok, sörfőzők voltak, akik 1636-ban céhekbe tömörültek. A 17. században alapították a település első egyházi iskoláját. 1696-ban egy tűzvészben 96 lakóház égett le, 1706-ban az egész város a templommal együtt leégett. Városképe a 18. század folyamán kezdett kialakulni, amikor számos késő barokk ház épült itt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GNAZNA. Knizen, Gnazdo. Mező Város, Szepes Vármegyében, földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai leginkább katolikusok, fekszik Podolinhoz nem meszsze, Poprád vizéhez is közel; egy azok a’ Városok közzűl, mellyeket Zsigmond Király a’ Lengyeleknek elzálogosított vala. Határja középszerű, réttye, legelője elég, fája mind a’ két féle, második Osztálybéli.”[2]
A 19. században épültek jelentősebb épületei, 1820-ban a templom, 1840-ben a régi iskola. 1828-ban 1340 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Gnezda (Knezda, Kniezen), Szepes várm., a XVI. Szepesi városokhoz tartozó, a Poprád bal partján, ut. p. Lublyóhoz 3/4 órányira: 1338 kath., 3 evang. lak. Kath. paroch. templom. Német lakosi földmivelésből, mesterségekből, s kereskedésből élnek.”[3]
Az 1877-es tűzvészben a templomtól a kismalomig az összes ház leégett. 1880-ban a városháza épült meg. Kénes forrására ekkor épült fel az első fürdő is, melyet a 20. század első felében korszerűsítettek. 1912-ben egy újabb tűzben a templom és tornya is károkat szenvedett. A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott.
Fürdője a második világháborúban tönkrement. Lakossága 1946-ig német többségű volt, ekkor a németeket kitelepítették.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 1080, többségben német lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel.
2001-ben 1394 lakosából 1332 szlovák volt.
2011-ben 1463 lakosából 1338 szlovák és 72 cigány.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1813 körül Fuker András magyar orvosdoktor, szemész.
- Itt született 1845-ben Karsch Lollion kanonok, teológiai doktor és plébános.
- Itt hunyt el 1963-ban Jurán Vidor tanító, vadász, író, szerkesztő.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Bertalan apostol tiszteletére szentelt, római katolikus plébániatemploma 1820-ban épült klasszicista stílusban. Barokk oltárai a 18. században készültek.
- A városháza épülete 1880-ban épült.
- A központban a 18. századi szepességi építészet számos gyöngyszeme látható, falain a Szent Családot, a Szent Keresztet és Szent Flóriánt ábrázoló faliképekkel.
Jegyzetek[szerkesztés]
- Olekšák, Peter 2019: Kostol sv. Bartolomeja v Hniezdnom v kultúrno-historických súvislostiach.
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
