Helivágása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Helivágása (Haligovce)
Haligovce 17 Slovakia.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásÓlublói
Rang község
Első írásos említés 1338
Polgármester Milan Volček
Irányítószám 065 34
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám SL
Népesség
Teljes népesség630 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség60 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság506 m
Terület11,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Helivágása (Szlovákia)
Helivágása
Helivágása
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 21′ 33″, k. h. 20° 26′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 21′ 33″, k. h. 20° 26′ 50″
Helivágása weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Helivágása témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Helivágása (1892-ig Haligóc, szlovákul Haligovce, németül Helbingsau) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szepesófalutól 7 km-re keletre, Ólublótól 20 km-re északnyugatra, a Hársas-patak bal oldali völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területén már az őskorban éltek emberek. Az Akszamith-barlangban 1874-ben a paleolitikumból származó maradványokat tártak fel. Határában pedig kőkorszaki és újkőkori települések maradványait találták. A falu a 14. században keletkezett irtványtelepülés. Először 1338-ban említi "Helinguagasa" néven, ekkor Illés fia Arnold birtoka. 1433-ban elfoglalták a husziták, ennek következtében a falu elnéptelenedett. 1458-ban Akszamith Péter huszita kapitány megerősített tábort hozott létre itt. 1523-ban a falu a vöröskolostori karthauzi uradalom része lett. 1789-ben 89 házában 566-an laktak, 1828-ban már 105 ház volt 761 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, favágással, szövéssel, fuvarozással, drótozással, mészégetéssel és lenolaj préseléssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "HALIGÓCZ. Harihotz, Halgólcz. Tót falu Szepes Vármegy. földes Urai Doloviczényi Urak, lakosai katolikusok, fekszik Ófalutól más fél mértföldnyire, barlangjában külömbféle állati tsontok találtatnak, mind legelője, mind földgye valamivel alább való mind Richvaldnak"[2]

Fényes Elek szerint "Haligocz, tót falu, Szepes vmegyében, egy völgyben elszórva: 719 r., 20 görög kath., 2 evang. lak., kath. paroch. templommal. Dunajeczhez s Gallicziához csak 1/2 órányira esik. Lakosi földmivelésből s gyolcsszövésből élnek. Van itt egy Penina nevü barlang, mellyben különböző iszonyú nagy állatok csontjai találtatnak. F. u. b. Palocsay Horváth. Közel a helységhez találtatik egy Szmerdsonka nevü kamarai kénköves fördő, s ásványviz. Fél órányira a Dunajecz partján pedig Veresklastrom fekszik, melly hajdan camaldulensisek zárdája volt. Most a lechniczi urad. tartozik, s itt van az udvarbiróság is, és 21 kath., 8 zsidó lak. Ut. p. Késmárk. " [3]

A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 583, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 683 lakosából 682 szlovák volt.[4]

2011-ben 674 lakosából 651 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Határában található az Akszamith-barlang, melyet Akszamith Péter huszita kapitányról neveztek el. Ez a környék búvóbarlangjainak legnevezetesebbike. 1874-ben Róth Sámuel és Badányi Mátyás a paleolitikumból származó maradványokat tártak fel benne.
  • Sarlós Boldogasszony tiszteletére épült plébániatemplomát 1896-ban építeték egy korábbi templom helyén.
  • Szűz Mária tiszteletére szentelt ortodox temploma 1896-ban épült neoromán stílusban.
  • A faluban mai is vannak még jellegzetes magas tetejű, zsindellyel fedett faházak.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]