Szepesedelény
| Szepesedelény (Odorín) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Iglói |
| Turisztikai régió | Szepes |
| Első írásos említés | 1263 |
| Polgármester | Mária Goduľová |
| Irányítószám | 053 22 |
| Körzethívószám | 053 |
| Forgalmi rendszám | SN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 955 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 103 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 439 m |
| Terület | 9,14 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szepesedelény
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 56′ 00″, k. h. 20° 38′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 56′ 00″, k. h. 20° 38′ 00″ | |
| Szepesedelény weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesedelény témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Szepesedelény (1899-ig Odorin, szlovákul: Odorín, németül: Dirn) község Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásában.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Iglótól 5 km-re keletre fekszik.
Története[szerkesztés]
1263-ban "Odorin" néven említik először, szepesi szászok alapították a 13. század elején. 1287-ben "Odolyn", 1299-ben "Odorinum, Oderin", 1435-ben "Odorinum, Edelen" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Első temploma 1240 körül épült, valószínűleg a tatárjárásban megrongálódott, mert később román-gótikus stílusban építették át. A falu a 15. században a Szapolyaiak szepesvári uradalmához tartozott.
1787-ben 45 házában 331 lakos élt. 1828-ban 73 háza volt 551 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1831-ben lakói részt vettek a felvidéki parasztfelkelésben.
Vályi András szerint " ODORIN. Tót falu Sopron Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, határjának egy része soványas, de nagyobb része jó, javai is jelesek."[2]
Fényes Elek szerint " Odorin, tót falu, Szepes vmegyében, egy felemelkedett helyen Iglóhoz keletre 1 órányira: 531 kath. lak. paroch. templommal, urasági tehenészettel. F. u. gr. Csáky. ut. p. Lőcse."[3]
A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 580, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 872 lakosából 867 szlovák volt.
2011-ben 940 lakosából 924 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Miklósnak szentelt római katolikus temploma 13. századi késő román-kora gótikus eredetű. A 18. században barokk stílusban építették át, északi kápolnája 1807-ben épült hozzá. Késő gótikus Madonna-szobra 1460 és 1480 között készült.
- A plébánia épülete eredetileg barokk, 1826-ban klasszicista stílusban építették át.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt hunyt el 1785-ben Bossányi Szerafin minorita hittudós.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
