Szepestamásfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szepestamásfalva (Spišské Tomášovce)
A község látképe
A község látképe
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Iglói
Rang község
Első írásos említés 1229
Polgármester Zuzana Nebusová
Irányítószám 052 01
Körzethívószám 053
Forgalmi rendszám SN
Népesség
Teljes népesség 1734 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 127 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 519 m
Terület 13,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szepestamásfalva (Szlovákia)
Szepestamásfalva
Szepestamásfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 57′ 40″, k. h. 20° 28′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 57′ 40″, k. h. 20° 28′ 20″
Szepestamásfalva weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepestamásfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szepestamásfalva (1899-ig Tamásfalu, szlovákul: Spišské Tomášovce, németül: Tomsdorf) falu Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Iglótól 8 km-re északnyugatra, a Hernád bal partján fekszik, Edösfalva tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

Templom

A falu területe a régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban lakott volt. Határában a vonaldíszes kultúra kerámiáinak maradványait tárták fel. A falu a Szepesség egyik legrégibb települése, 1200 körül Bota fia Tamás alapította. 1229-ben "Villa Thome" néven említik először. 1261-ben "Thamasy", 1265-ben "Thomasy", 1317-ben "Kis, Nag Tamassy", 1565-ben "Tomesdorff" alakban említik a korabeli források. 1217-ben II. András király Bota fia Tamás itteni birtokát Lenged birtokával cserélte el, így a falu királyi birtok lett. Már a 13. század első felében kialakult a határában Kistamásfalva, mely később az Arnótfalva nevet kapta. A tatárjárás előtt a környék lakói a Hernád feletti Lethonnak nevezett sziklán erődített helyet építettek ahol végig kitartottak, ezért bár a támadás során Tamásfalva is elpusztult a visszatérő lakók újjáépítették. A pusztítást azonban éhínség követte. A tatárjárás után IV. Béla király a részben elnéptelenedett Szepességet németekkel telepítette be. A falu első temploma még 1250 körül épült fából, a most is álló templomot a 14. században emelték. Tamásfalvát a Szepesség többi településéhez hasonlóan többször pusztították természeti csapások, földrengések, szárazság és az azt követő éhínség és járványok is. 1415-ben a karthauzi szerzetesek kaptak itt birtokot, később az egész falu birtkokát megszerezték. 1550-ben I. Ferdinánd a falut a szepesi káptalannak adta. 1787-ben 36 házában 252 lakos élt. 1828-ban 46 háza és 332 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak, de az 1870-es évektől sokan dolgoztak a vasútnál is.

Vályi András szerint "TAMÁSFALVA. Tamasovcze. Tót falu Szepes Várm. földes Ura a’ Tudom. Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Lethánfalvához nem meszsze, és annak filiája; határjában legelője kevés van." [2]

A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 373, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1517 lakosából 1329 szlovák és 143 cigány volt.

2011-ben 1734 lakosából 1276 szlovák és 241 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]