Vereshegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vereshegy (Poráč)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásIglói
Rang község
Első írásos említés 1358
Polgármester Peter Volčko
Irányítószám 053 23
Körzethívószám 053
Forgalmi rendszám SN
Népesség
Teljes népesség954 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség53 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság771 m
Terület18,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vereshegy (Szlovákia)
Vereshegy
Vereshegy
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 53′ 00″, k. h. 20° 43′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 53′ 00″, k. h. 20° 43′ 30″
Vereshegy weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vereshegy (1899-ig Porács, szlovákul: Poráč) község Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásában. 2011-ben 1009 lakosából 703 szlovák, 176 roma, 102 ruszin volt.

Fekvése[szerkesztés]

Iglótól 15 km-re délkeletre a Szepes-Gömöri Érchegységben 760 méterre a tengerszint felett fekszik.

Története[szerkesztés]

Ősi hegyi bányásztelepülés, 1247-ben utal rá először oklevél, de valószínűleg sokkal régebbi. Bányáiban aranyat, ezüstöt, rezet, később vasércet és higanyt bányásztak. Írott forrásban 1358-ban bukkan fel először a neve "Veresheg" néven. 1382-ben "Vereshegy", 1471-ben "Verezheg alias Rotenberg", 1474-ben "Weresheg, alias Palocz, Porach" alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1382-ben már állt Szent György tiszteletére szentelt temploma. A 15. században Lapispataky László szepesi gróf szerezte meg. Ekkor német és szlovák lakói a bányászat mellett mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. A falu egyre gyorsabban fejlődött. A 16. század elején már a márkusfalvi Máriássy családé. Mai templomának elődjét, a Szent Demeter tiszteletére szentelt fatemplomot 1670-ben építették. A 17. század kuruc háborúi és a járványok miatt a lakosság száma nagyon visszaesett, pótlásukra főként ruszin lakosságot telepítettek be. A 18. század elején már a ruszinok voltak többségben a településen. 1752-ben 682 görögkatolikus és 60 római katolikus élt itt. Az ipari forradalom hatására megnőtt a kereslet a vasérc iránt. Ekkor alapították meg a vereshegyi bányászati vállalatot, melynek fő részvényesei a Máriássyak és gazdag polgárcsaládok voltak.1773 és 1776 között felépült a ma is álló kőtemplom. 1787-ben 93 házában 612 lakos élt. 1828-ban 140 háza és 1017 lakosa volt. 1880 és 1890 között lakói közül sokan kivándoroltak. A 19. század végén a bányászat hanyatlása következett be, mely folytatódott a gazdasági válság idején is.

Vályi András szerint " PORACS, vagy Vereshegy. Tót falu Szepes Vármegyében, földes Ura Márjásy Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Haraszthoz közel, mellynek filiája, határja ollyan, mint Teszlicskáé, második osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Pórács, orosz falu, Szepes vmegyében, Wagendrüsselhez keletre 1 órányira: 102 romai, 950 görög kath. lak. Gör. kath. parochia. Vizimalmok. – Ezen helységhez Slovenka felől egy vadregényes völgy vezet. F. u. Marjássy, Vitális nemzetség. Ut. post. Lőcse."[3]

1910-ben 999, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott. 1948 után újra fellendült a vasércbányászat. Az itteni bányavállalat a csehszlovák acélgyártás egyik fő szállítója lett. A bányászati tevékenység csak 1989 után csökkent jelentősen. Ma itt működik a szepesi térség utolsó mélyművelésű bányája, melynek teljes mélysége 505 m, a vízbetörések miatt azonban a művelés csak 281 m-ig folyik.

2001-ben 1036 lakosából 688 szlovák, 247 cigány, 84 ruszin volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Demeter tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1773 és 1776 között épült. 1905-ben homlokzatát klasszicista stílusban építették át. 1759-ből származó kelyhe van.
  • 18. századi kápolnája.
  • A település legvonzóbb turisztikai látványossága a vadregényes Vereshegyi-völgy.
  • A falu feletti Galmus-hegyről (Vysoký vŕšok) kitűnő kilátás nyílik a környező tájra.
  • A vidék a téli sportok kedvelőinek népszerű üdülőhelye.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.