Vereshegy
| Vereshegy (Poráč) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Iglói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1358 |
| Polgármester | Peter Volčko |
| Irányítószám | 053 23 |
| Körzethívószám | 053 |
| Forgalmi rendszám | SN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1011 fő (2024. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 53 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 771 m |
| Terület | 18,85 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 53′ 02″, k. h. 20° 43′ 29″48.883889°N 20.724722°EKoordináták: é. sz. 48° 53′ 02″, k. h. 20° 43′ 29″48.883889°N 20.724722°E | |
| Vereshegy weboldala | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vereshegy témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Vereshegy (1899-ig Porács, szlovákul: Poráč) község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Iglótól 15 km-re délkeletre, a Szepes-Gömöri Érchegységben 760 méterre a tengerszint felett fekszik.
Története
[szerkesztés]Ősi hegyi bányásztelepülés, 1247-ben utal rá először oklevél, de valószínűleg sokkal régebbi. Bányáiban aranyat, ezüstöt, rezet, később vasércet és higanyt bányásztak. Írott forrásban 1358-ban bukkan fel először a neve „Veresheg” néven. 1382-ben „Vereshegy”-ként említik, ekkor már állt Szent György tiszteletére szentelt temploma. A 15. században Lapispataky László szepesi gróf szerezte meg. Ekkor német és szlovák lakói a bányászat mellett mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. 1471-ben „Verezheg alias Rotenberg”, 1474-ben „Weresheg, alias Palocz, Porach” alakban szerepel a korabeli forrásokban. A falu egyre gyorsabban fejlődött. A 16. század elején már a márkusfalvi Máriássy családé. Mai templomának elődjét, a Szent Demeter tiszteletére szentelt fatemplomot 1670-ben építették. A 17. század kuruc háborúi és a járványok miatt a lakosság száma nagyon visszaesett, pótlásukra főként ruszin lakosságot telepítettek be. A 18. század elején már a ruszinok voltak többségben a településen. 1752-ben 682 görögkatolikus és 60 római katolikus élt itt. Az ipari forradalom hatására megnőtt a kereslet a vasérc iránt. Ekkor alapították meg a vereshegyi bányászati vállalatot, melynek fő részvényesei a Máriássyak és gazdag polgárcsaládok voltak.1773 és 1776 között felépült a ma is álló kőtemplom. 1787-ben 93 házában 612 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PORACS, vagy Vereshegy. Tót falu Szepes Vármegyében, földes Ura Márjásy Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Haraszthoz közel, mellynek filiája, határja ollyan, mint Teszlicskáé, második osztálybéli.”[2]
1828-ban 140 háza és 1017 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pórács, orosz falu, Szepes vmegyében, Wagendrüsselhez keletre 1 órányira: 102 romai, 950 görög kath. lak. Gör. kath. parochia. Vizimalmok. – Ezen helységhez Slovenka felől egy vadregényes völgy vezet. F. u. Marjássy, Vitális nemzetség. Ut. post. Lőcse.”[3]
1880 és 1890 között lakói közül sokan kivándoroltak. A 19. század végén a bányászat hanyatlása következett be, mely folytatódott a gazdasági válság idején is. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.
1948 után újra fellendült a vasércbányászat. Az itteni bányavállalat a csehszlovák acélgyártás egyik fő szállítója lett. A bányászati tevékenység csak 1989 után csökkent jelentősen. Ma itt működik a szepesi térség utolsó mélyművelésű bányája, melynek teljes mélysége 505 m, a vízbetörések miatt azonban a művelés csak 281 m-ig folyik.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 982 | 1038 | 997 | 1011 |
| Különbség | +5,70 % | -3,94 % | +1,40 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1009 | 1011 |
| Eltérés | +0,19 % |
1910-ben 999, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 1036 lakosából 688 szlovák, 247 cigány, 84 ruszin volt.
2011-ben 1009 lakosából 703 szlovák, 176 cigány, 102 ruszin.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Demeter tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1773 és 1776 között épült. 1905-ben homlokzatát klasszicista stílusban építették át. 1759-ből származó kelyhe van.
- 18. századi kápolnája.
- A település legvonzóbb turisztikai látványossága a vadregényes Vereshegyi-völgy.
- A falu feletti Galmus-hegyről (Vysoký vŕšok) kitűnő kilátás nyílik a környező tájra.
- A vidék a téli sportok kedvelőinek népszerű üdülőhelye.
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Vereshegy Szlovákia térképén
- A Vereshegyi-völgy ismertetője
- E-obce.sk Archiválva 2007. március 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
Az Iglói járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
