Hernádmáté

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hernádmáté (Matejovce nad Hornádom)
Panoráma obce.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásIglói
Rang község
Első írásos említés 1277
Polgármester Marta Stanislavová
Irányítószám 053 21
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám SN
Népesség
Teljes népesség507 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség138 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság423 m
Terület3,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hernádmáté (Szlovákia)
Hernádmáté
Hernádmáté
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 20° 40′ 17″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 20° 40′ 17″
Hernádmáté weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hernádmáté (1899-ig Matejócz, szlovákul: Matejovce nad Hornádom, németül: Mateowitz) falu Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Iglótól 8 km-re kelet-délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a 13. században keletkezett, 1277-ben IV. László király adománylevelében "terra Mathey" alakban említik először. A király az akkor Bélának nevezett erdőt és földet Máté nevű hívének adja. A falu alapítója az említett Máté volt, aki a település későbbi névadója lett. A falu két részből állt a dombon fekvő felső részt ma is Beľanynak nevezik, míg az alsó falurész Hernád partján fekszik. 1326-ban is külön említik a két falurészt. 1378-ban egy oklevélben "Mathefalua" néven szerepel. A 15. században különböző nemesi családok birtoka. 1529-ben Matheffalwa alakban említik. Lakói a 16. század közepén reformátusok lettek, de később az ellenreformáció hatására újra felvették a katolikus hitet. A 16. században a szepesi káptalanhoz tartozott, majd Paczolt Zsigmond, később a 17. században a Máriássy család birtoka. 1682-ben 10 lakóház, 19 zsellértelek és 1 lakatlan ház állt a faluban. Ekkor a községnek még csak egy fa haranglába volt. 1700-ban 61 szlovák lakosa volt. Ekkor már állt Szent Máté apostol tiszteletére szentelt torony nélküli temploma, melyet 1819-ben Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szenteltek fel. 1787-ben 21 ház (ebből 11 zsellérház) állt a faluban 133 lakossal. 1813-ban hatalmas árvíz pusztított a településen. 1828-ban 23 házában 183 lakos élt. 1852-ben 183 római katolikus, 12 görögkatolikus és 5 izraelita vallású lakosa volt. 1872-ben a községet elérte a vasút, mely jótékonyan hatott fejlődésére. 1907-ben a magyarosítás jegyében a falu hivatalos nevét Matejócról Hernádmátéra változtatták.

Fényes Elek szerint "Matejócz, tót falu, Szepes vmegyében, Markusfalva fil. 183 kath. lak. F. u. Marjássy."[2]

1910-ben 225, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés]

2001-ben 464 lakosából 424 fő szlovák és 40 cigány volt.

2011-ben 499 lakosából 469 szlovák és 18 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1647-ben Pilarik István evangélikus püspök, egyházi író.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]