Arnótfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Arnótfalva (Arnutovce)
Arnutovce SR2.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásIglói
Turisztikai régióSzepes
Rang község
Polgármester Elena Šarišská
Irányítószám 053 13
Körzethívószám 053
Forgalmi rendszám SN
Népesség
Teljes népesség793 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség313 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság515 m
Terület2,23 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Arnótfalva (Szlovákia)
Arnótfalva
Arnótfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 59′, k. h. 20° 30′Koordináták: é. sz. 48° 59′, k. h. 20° 30′
Arnótfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Arnótfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Arnótfalva (szlovákul: Arnutovce, korábban Harnutovce, németül: Höfchen) község Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásában. 2011-ben 698 lakosából 679 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Iglótól 7 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1200 körül királyi birtokként Kistamási néven alapították. 1259-ben IV. Béla a szepesi prépostságnak adta. Arnótfalvát 1278-ban említik először, első birtokosa Arnold fia Arnold volt. A falu róla kapta a nevét. 1317-ben "magni Arnoldi" néven szerepel. 1340-ben az Arnoltfalua név mellett Kystamasi néven is említik "Kystamasi al. n. Arnoltfalua" alakban. 1366-ban "Arnoltfalva", 1435-ben "Kysdoman alias Arnoldfalva" alakban szerepel oklevélben. Német nevén 1773-ban említik először Emaus alakban, 1786-ban szlovákul is megjelenik "Harnutovce" néven. 1366-ban Péter püspök a falut a vágsziklási karthauzi kolostornak adta. 1550-ben a szepesi káptalané lett. 1787-ben 19 házában 139 lakos élt. 1828-ban 22 háza és 181 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.

Vályi András szerint "ÁRNOLDFALVA. Habchen. Harmutovtze. Tót, és német falu Szepes Vármegyében, birtokosa a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Lethánfalvához, mellynek filiája közel, Lőtsétöl sem meszsze. Határja közép termékenységű, legelője jó, réttye elég, fája mind a’ kétféle, második Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Arnótfalva, (Emaus, Höfchen, Hernutowce), tót falu, Szepes vármegyében, Smizsánhoz 1/2 mfdnyire: 181 kath. lak. Erdő. F. u. az alapitványi kincstár. Ut. p. Lőcse."[3]

1910-ben 176, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.

2001-ben 549 lakosából 387 szlovák és 160 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]