Ruszkin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ruszkin (Ruskinovce)
A Ruszkin település
A Ruszkin település
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi kerület
JárásKésmárki járás
Kerületei Kassai kerület, Zsolnai kerület
Első írásos említés 1242
Körzethívószám +421-52
Népesség
Teljes népességismeretlen
Népsűrűség0 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság740 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ruszkin (Szlovákia)
Ruszkin
Ruszkin
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 06′ 58″, k. h. 20° 29′ 49″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 58″, k. h. 20° 29′ 49″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ruszkin (szlovákul: Ruskinovce, németül: Rissdorf) egykori község, ma a Javorina katonai kiképzési terület része Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Lőcsétől északnyugatra, a Lőcsei-hegység völgyében feküd.

Története[szerkesztés]

Vályi András szerint "RUSZKONÓCZ. Rusquinium, Riszdorf, Ruszkinovcze. Szepes Várm. a’ 16 Szepességi Városok közzűl, földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Lőtse, és Kézsmárk között, ehez mintegy mértföldnyire; határja sovány, fája, legelője van, némellyek vásznat is készítenek."[1]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Ruszquinócz, Rissdorf, német falu, Szepes vgyében, a 16 szepesi városok közül, ut. p. Késmárkhoz keletre 2 mfdnyire: 213 kath., 480 evang. német lak. Kath. és ev. anyatemplom. Hajdan hires kereskedő város volt. Lakosai most földet mivelnek, gyolcsot szőnek, fával kereskednek."[2]

A Javorina katonai kiképzési területet 1952-ben alapították. Ehhez három korábbi település, Balázsvágás, Szepesudvard és Ruszkin teljes területét, valamint 22 további szepesi község határrészeit vették igénybe államosított erdő- és földterületek összevonásával. A földeket erőszakkal vették el tulajdonosaiktól úgy, hogy beleegyező nyilatkozat aláírására kényszerítették őket, de sok esetben még ezzel sem törődtek. A rendszerváltás után szóba került a létesítmény megszüntetése és a tulajdonosok kárpótlása, ami sok vitát váltott ki a szlovák politikai életben.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 588, többségben német lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]