Kisolsva
| Kisolsva (Oľšavka) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Iglói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1245 |
| Polgármester | Jozef Klešč |
| Irányítószám | 053 61 |
| Körzethívószám | 053 |
| Forgalmi rendszám | SN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 194 fő (2017. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 64 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 435 m |
| Terület | 3,02 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kisolsva
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 57′ 50″, k. h. 20° 49′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 57′ 50″, k. h. 20° 49′ 27″ | |
| Kisolsva weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kisolsva (1899-ig Olysavka, szlovákul: Oľšavka) község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Szepesváraljától 9 km-re délkeletre, a Hernád mellett fekszik.
Története[szerkesztés]
1245-ben „Olsavicha” néven említik először. Neve a szláv olša (= égerfa) főnévből származik. A Sigray család birtoka, a 15. században a Szepesi vár uradalmához tartozott. Később a Szapolyaiak, Thurzók és Csákyak voltak a birtokosai. 1598-ban nyolc ház állt a faluban. 1789-ben 16 házában 127 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OLYSAVKA. Tót falu Szepes Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zsegrének szomszédságában, mellynek filiája, határját a’ záporok járják, réttye kevés, legelője, fája mind a’ két féle van.”[2]
1828-ban 28 házban 199 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Olysavka, tót falu, Szepes vmegyében, Zsegra fil., 192 kath. lak. Savanyuviz. F. u. gr. Csáky. Ut. post. Lőcse.”[3]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 158, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 193 szlovák lakosa volt.
2011-ben 194 lakosából 192 szlovák.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
|
