Pálmafalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pálmafalva (Harichovce)
A római katolikus templom.
A római katolikus templom.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásIglói
Rang község
Első írásos említés 1268
Polgármester Roman Hrušovský
Irányítószám 053 01
Körzethívószám 053
Forgalmi rendszám SN
Népesség
Teljes népesség1879 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség169 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság451 m
Terület10,80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pálmafalva (Szlovákia)
Pálmafalva
Pálmafalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 57′ 50″, k. h. 20° 35′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 57′ 50″, k. h. 20° 35′ 00″
Pálmafalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pálmafalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Pálmafalva (más néven Harikóc, szlovákul: Harichovce, németül: Palmesdorf/Halmsdorf) község Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásában. 2011-ben 1829 lakosából 1729 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Iglótól 2 km-re északra fekszik, az 533-as út mentén.

Története[szerkesztés]

1268-ban "Baldmar" néven említik először, de valószínűleg már a 13. század elején keletkezett. Ekkor már templomos hely volt és a szepesi szászok városai közé számított. Nevét első soltészáról, Waldemárról kapta aki németeket telepített ide. Lakói széleskörű kiváltságokkal rendelkeztek, többségben szabad emberek voltak, választott bíró és városi tanács irányítása alá tartoztak. A szászoknak biztosított jogok alapján szabadon vadászhattak, halászhattak, ásványkincseikkel maguk rendelkeztek és nem tartoztak a szepesi ispánok uralma alá. Ezen kiváltságaikat 1271-ben V. István is megerősítette. A települést "Palmesdorf" néven 1328-ban említik először, "Harykocz" néven először 1553-ban szerepel. 1554-ben "Hanikocz alias Palmesdorf" néven említik. A 15. században már a Szepesi vár uradalmához tartozott. Későbbi birtokosai a Szapolyaiak, a Thurzók és a Csákyak voltak. 1678-ban készült pecsétjén "+ SIGILLVM OPPIDI PALMENSIS" felirat látható. Régi gótikus temploma 1763-ban egy árvíz következtében súlyosan megrongálódott, ekkor épült fel helyette a mai templom. 1787-ben 70 házában 497 lakos élt. 1828-ban 76 háza és 410 lakosa volt.

Vályi András szerint „HARIKÓCZ. Harikovce. Tót, és német fálu Szepes Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Lőtséhez fél órányira, Blaumontág nevezetű Vendég fogadója is van, határja jó, vagyonnyai külömbfélék.”[2]

Fényes Elek szerint „Harikocz, (Halmsdorf, Harilowce), tót falu, Szepes vmegyében, Lőcséhez 1/2 órányira az iglói utban; 516 kath., 21 evang. lak. Kat. paroch. templom. F. u. gr. Csáky Imre.”[3]

1910-ben 677, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.

2001-ben 1679 lakosából 1659 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szeplőtelen Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1763-1764-ben Csáky István és Anna költségén építették barokk stílusban. 1784-ben VI. Piusz pápa december 8-ára búcsút engedélyezett számára. Tornyát 1804-ben megújították, ekkor került elő egy 17. századi keresztábrázolás, melyet a főoltárra helyeztek.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]