Leszkovány
Leszkovány (Lieskovany) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Iglói | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1277 | ||
Polgármester | Peter Tököly | ||
Irányítószám | 053 21 | ||
Körzethívószám | 053 | ||
Forgalmi rendszám | SN | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 410 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 17 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 447 m | ||
Terület | 17,59 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Leszkovány weboldala | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Leszkovány témájú médiaállományokat. | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Leszkovány (szlovákul: Lieskovany, németül: Steckensdorf/Haseldorf) község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Iglótól 3 km-re délkeletre, a Hernád bal oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]1277-ben „Lescoch” néven említik először, 1328-ban „Liskuan” néven szerepel. Ezt követően 1332-ben „Stoyk”, 1427-ben „Monyoros”, 1435-ben „Lezkowan”, 1464-ben „Stokfalva alias Lyskowan”, 1564-ben „Monioros alias Leczkocz” alakban fordul elő az írott forrásokban. Neve a szláv leskovane (= mogyorós lakói) szóból származik. Lakói kezdetben királyi szolgálatban állt gyepűőrzők voltak. Később a község (1848-ig) a Máriássy család birtokába került. 1787-ben 18 házában 116 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LESZKOFALVA. Leszkován. Falu Szepes Várm. földes Ura Márjásy Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Márkusfalvának szomszédságában, mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító.”[2]
1828-ban 18 házát 129-en lakták. Korábbi, a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 19. században épült neoklasszicista stílusban.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Leszkovján, Heselsdorf, tót f., Szepes vármegyében, Markusfalva fil. F. u. a Mariássy nemzetség. Számlál 129 kath. lak. Ut. p. Lőcse 2 2/4 óra.”[3]
1869-ben 127 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.
Iskolája 1930-ban épült. Templomát 1933-ban megújították. A telefont 1952-ben, az elektromos áramot 1956-ban vezették be a településre. 1990-ig közigazgatásilag Iglóhoz tartozott, azóta újra önálló község.
Népessége
[szerkesztés]Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
---|---|---|---|---|
Emberek száma: | 233 | 262 | 326 | 410 |
Eltérés: | +12,44 % | +24,42 % | +25,76 % |
Év: | 2023. | 2024. |
---|---|---|
Emberek száma: | 388 | 410 |
Eltérés: | +5,67 % |
1910-ben 188, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 239 szlovák lakosa volt.
2011-ben 292 lakosából 286 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Mai modern Nagyboldogasszony temploma 1989-90-ben épült. Alapkövét II. János Pál pápa szentelte fel pozsonyi látogatásakor.
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal Archiválva 2007. május 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- leszkovány Szlovákia térképén
- E-obce.sk
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)