Ötösbánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ötösbánya (Rudňany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásIglói
Turisztikai régióSzepes
Rang község
Első írásos említés 1332
Polgármester Miroslav Blišťan
Irányítószám 053 23
Körzethívószám 053
Forgalmi rendszám SN
Népesség
Teljes népesség4514 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség287 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság538 m
Terület13,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ötösbánya (Szlovákia)
Ötösbánya
Ötösbánya
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 53′, k. h. 20° 41′Koordináták: é. sz. 48° 53′, k. h. 20° 41′
Ötösbánya weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ötösbánya (1899-ig Kotterbach, szlovákul: Rudňany, korábban Koterbachy, németül: Kotterbach) falu Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásában. Alsó- és Felsőkotterbach egyesülése.

Fekvése[szerkesztés]

Iglótól 12 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a falu területe már az újkőkorban is lakott volt. Ősi szepesi bányásztelepülés, területén már a 12. századtól ezüstöt, vasat, rezet bányásztak. 1255-ben "Kuffurbach" néven említik először. Az írott források szerint 1332-ben a Máriássy család alapította, majd Csáky család birtoka volt. 1360-ban "Kuffurbah" néven említik. 1787-ben 33 ház állt a faluban 187 lakossal. A 18. századra mindinkább a vasérc termelése került előtérbe, a század második felétől a vasipar gyors fejlődésnek indult. A vasat külföldre is exportálták.

Fényes Elek szerint "Kotterbach (Alsó és Felső), Szepes v. elszórt tót falu, Wagendrüsselhez éjszakra 1 órányira: 381 kath., 50 evang. lak. Rézbányák és hámorok. F. u. a Márjássy, Jóny nemzetségek. Ut. p. Rosnyó."[2]

A község fejlődését a 20. század eleji gazdasági válság akasztotta meg. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1828-ban 56 háza volt 418 lakossal.

1869-ben 91 házában 837 lakos élt.

1910-ben 1596, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar és német kisebbséggel.

2001-ben 3196 lakosából 2768 szlovák és 395 cigány volt.

2011-ben 3911 lakosából 3245 szlovák és 529 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma a 19. század második felében épült.
  • Itt született Klug Nándor (1845–1909) orvos, fiziológus, az MTA tagja.
  • Itt született Kumorovitz L. Bernát (1900–1992) történész, levéltáros, az MTA tagja, a magyarországi pecséttani kutatások kiemelkedő alakja.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]