Ötösbánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ötösbánya (Rudňany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásIglói
Rang község
Első írásos említés 1332
Polgármester Miroslav Blišťan
Irányítószám 053 23
Körzethívószám 053
Forgalmi rendszám SN
Népesség
Teljes népesség4514 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség287 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság538 m
Terület13,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ötösbánya (Szlovákia)
Ötösbánya
Ötösbánya
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 53′, k. h. 20° 41′Koordináták: é. sz. 48° 53′, k. h. 20° 41′
Ötösbánya weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ötösbánya (1899-ig Kotterbach, szlovákul: Rudňany, korábban Koterbachy, németül: Kotterbach) falu Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásában. Alsó- és Felsőkotterbach egyesülése.

Fekvése[szerkesztés]

Iglótól 12 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a falu területe már az újkőkorban is lakott volt. Ősi szepesi bányásztelepülés, területén már a 12. századtól ezüstöt, vasat, rezet bányásztak. 1255-ben "Kuffurbach" néven említik először. Az írott források szerint 1332-ben a Máriássy család alapította, majd Csáky család birtoka volt. 1360-ban "Kuffurbah" néven említik. 1787-ben 33 ház állt a faluban 187 lakossal. A 18. századra mindinkább a vasérc termelése került előtérbe, a század második felétől a vasipar gyors fejlődésnek indult. A vasat külföldre is exportálták.

Fényes Elek szerint "Kotterbach (Alsó és Felső), Szepes v. elszórt tót falu, Wagendrüsselhez éjszakra 1 órányira: 381 kath., 50 evang. lak. Rézbányák és hámorok. F. u. a Márjássy, Jóny nemzetségek. Ut. p. Rosnyó."[2]

A község fejlődését a 20. század eleji gazdasági válság akasztotta meg. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1828-ban 56 háza volt 418 lakossal.

1869-ben 91 házában 837 lakos élt.

1880-ban 873 lakosából 1 magyar és 733 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 803 lakosából 13 magyar és 717 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 1201 lakosából 119 magyar és 962 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 1596 lakosából 333 magyar, 147 német, 73 román, 8 ruszin, 6 horvát, 1 szerb, 952 szlovák és 76 egyéb anyanyelvű volt. Ebből 1201 római katolikus, 243 görög katolikus, 74 evangélikus, 41 izraelita, 19 református és 18 görög keleti vallású volt.

1921-ben 1610 lakosából 80 magyar, 251 német, 10 zsidó, 1020 csehszlovák, 224 állampolgárság nélküli és 25 egyéb nemzetiségű volt. Ebből 1265 római katolikus, 173 evangélikus, 140 görög katolikus, 24 izraelita, 1 református és 7 egyéb vallású volt.

1930-ban 1712 lakosából 17 magyar és 1255 csehszlovák volt.

1970-ben 3513 lakosából 2 magyar és 3498 szlovák volt.

1980-ban 3113 lakosából 2 magyar és szlovák volt.

1991-ben 2824 lakosából 3 magyar és szlovák volt.

2001-ben 3196 lakosából 2768 szlovák, 395 cigány és 3 magyar volt.

2011-ben 3911 lakosából 3245 szlovák, 529 cigány és 3 magyar volt.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1845-ben Klug Nándor orvos, fiziológus, biofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
  • Itt született 1900-ban Kumorovitz L. Bernát premontrei szerzetes, történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma a 19. század második felében épült.
  • Itt született Klug Nándor (1845–1909) orvos, fiziológus, az MTA tagja.
  • Itt született Kumorovitz L. Bernát (1900–1992) történész, levéltáros, az MTA tagja, a magyarországi pecséttani kutatások kiemelkedő alakja.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]