Haraszt (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Haraszt (Chrasť nad Hornádom)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásIglói
Rang község
Első írásos említés 1344
Polgármester Marián Melega
Irányítószám 053 63
Körzethívószám 053
Forgalmi rendszám SN
Népesség
Teljes népesség906 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség89 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság424 m
Terület9,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Haraszt (Szlovákia)
Haraszt
Haraszt
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 55′ 28″, k. h. 20° 42′ 18″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 28″, k. h. 20° 42′ 18″
Haraszt weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Haraszt (szlovákul: Chrasť nad Hornádom) község Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Iglótól 10 km-re keletre a Hernád jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Birtokként 1280-ban „Horost” néven említik először. Magát a települést 1344-ben említik írott forrásban, de egyes történészek szerint temploma már a 9. században is állt. Mivel a település a Szlovák Érchegység közvetlen közelében fekszik, valószínűnek tűnik, hogy a középkorban lakói főként bányászok voltak. A 1415. században a közeli bányákban dolgoztak. A 15. századtól birtokosai a Máriássy és Márkus családok a bányászatot a hegység további területeire terjesztették ki. A bányászat annak 1848-ban történt megszüntetéséig folyt. 1605-ben négy háza volt. 1700-ban a az egyházi vizitáció 139 lelket számlált a faluban, ebből 48 katolikus és 90 kálvinista volt. 1787-ben 53 házában 422 lakos élt. 1801-ben 351 lakosának többsége már katolikus szlovák volt. 1828-ban 56 háza és 410 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és kosárfonással foglalkoztak.

Vályi András szerint „HARASZT. Hroszt, Hrasce. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Márjási Uraság, lakosai katolikusok, határja néhol soványas, de más egyéb javai vagynak.”[2]

Fényes Elek szerint „Haraszt, Hrost, tót falu, Szepes vmegyében, Hernád mellett, Iglóhoz keletre 1 1/2 mfdnyire: 410 kath. lak. paroch. templommal. F. u. a Marjássy nemzetség. Ut. p. Lőcse.”[3]

A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 276, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 727 lakosából 692 szlovák és 31 cigány volt.

2011-ben 840 lakosából 790 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

A haraszti templom érdekessége, hogy a templom tornyát négy karéjos rotunda szerkezet veszi körül. Ilyen jellegű templom még egy ismert a Kárpát-medencében: Guraszáda Erdélyben. A templom ezért szerepel a középkori Magyarország rotundáit bemutató irodalomban is.

Lásd még[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
  • Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai, Budapest
  • Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Mirályi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
  • Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]