Zsigra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zsigra (Žehra)
A zsigrai templom
A zsigrai templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásIglói
Turisztikai régióSzepes
Rang község
Első írásos említés 1245
Polgármester Ivan Mižigar
Irányítószám 053 61
Körzethívószám 053
Forgalmi rendszám SN
Népesség
Teljes népesség2399 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség217 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság450 m
Terület9,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zsigra (Szlovákia)
Zsigra
Zsigra
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 58′ 50″, k. h. 20° 47′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 58′ 50″, k. h. 20° 47′ 30″
Zsigra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsigra témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Zsigra - Lőcse, Szepes vára és a kapcsolódó műemlékek (Žehra - Levoča, Spišský hrad a pamiatky okolia)
Világörökség
A Szent Márton székesegyház a háttérben Szepes várával
A Szent Márton székesegyház a háttérben Szepes várával
Adatok
OrszágSzlovákia
TípusKulturális helyszín
Felvétel éve1993
Elhelyezkedése
Zsigra (Szlovákia)
Zsigra
Zsigra
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 58′ 46″, k. h. 20° 47′ 33″
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsigra témájú médiaállományokat.

Zsigra (1899-ig Zsegra, szlovákul Žehra, németül Schigra, roma nyelven Žehra) község Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásában. Hotkóc tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Lőcsétől 17 km-re, Szepesváraljától 5 km-re délkeletre fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét minden valószinűség szerint attól a Sigra nevű, a szomszédos (Garancs)Petrócon birtokos szepesi lándzsás nemestől vette, akinek fiait az oklevelek 1292-ben emlitik, és akik már a tatárjárás előtt jelen voltak a vidéken.[2]

Habár a területen jelentős szláv lakosság volt jelen, ezeket mégsem tekinthetjük őslakosnak, mert a vendégek, "hospesek" jogaival birnak. A tatárjárás után betelepitett szlávokkal nem hozható összefüggésbe a terület neve, mint azt a közkeletű tévhit igyekszik megerősiteni. A Sigra, vagy Sygra nevet még sokáig nem a falura, hanem egyrészt a Váraljától délkelet felé húzódó jóval nagyobb terület megnevezésére használták, amelyen aztán sok település jött létre (Olsavka, Richno, Vojkfalva, Klukno, stb.), de Sigra területéből vált ki északon pl. Korotnok község is.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek. Az itt talált cserépmaradványok, kőbalták, kőeszközök a vonaldíszes, a zselizi és a bükki kultúra népétől származnak. A korai és a középső bronzkort a pilinyi és a puhói kultúra leletei képviselik. A legfiatalabb leletek a 9. és 10. századból származó cserépmaradványok. A határában emelkedő Dreveník hegyen már a honfoglalás előtt vár állt, melynek védelmi szerepét a később a közelében épült Szepesi vár vette át.

A falut oklevél 1245-ben említi először Sygra néven. Története szorosan kapcsolódik a szepesi vár történetéhez, melynek uradalmához tartozott. Királyi birtok volt, majd 1464-től a Szapolyai családé. 1528-ban a vár Habsburg kézre kerülése után I. Ferdinánd királyé, aki 1531-ben a szepesi uradalommal együtt Thurzó Eleknek adta. 1636-ban a Thurzók kihalásával a Csákyak birtoka lett és maradt is egészen 1948-ig.

Vályi András szerint " ZSEGRE. Zsera. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Gr. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vallendorfhoz 1/4 mértföldnyire; határja sovány."[3]

Fényes Elek szerint " Zsegra, Szepes vm. tót f. Hotkóczhoz 1/4 mfdnyire: 234 kath. lak. Kath. paroch. templom. Urasági tehenészet. F. u. gr. Csáky Károlynő. Ut. p. Lőcse."[4]

A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 331, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 2099 lakosából 1395 cigány és 588 szlovák volt.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Hotkócon született 1798-ban Csáky Tivadar császári és királyi kamarás, a Lipót rend lovagja és Szepes vármegye örökös főispánja.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A község határában van az a védett gránithegy, amelyet a Szepesi vár nagy kiterjedésű romja koronáz. (A vár története itt olvasható.)
  • A Szentlélek-templomot 1245 és 1275 között Zsygra János szepesi gróf építtette. 1425-ben gótikus stílusban átépítették. A pestisjárványt követő fertőtlenítés miatt a templom belső terét 1646-ban kimeszelték, s ennek következtében gótikus freskói évszázadokra feledésbe merültek, s azokat csak az 1950-es években tárták fel. Keresztrefeszítést ábrázoló freskója a 13. századból származik, de többségük 14 - 15. századi, melyek közül az egyik legértékesebb a 14. század második feléből származó, keresztény szimbólumokat ábrázoló Életfa (Arbor vitae). Freskóin Szent László ábrázolás is megtalálható. Keresztelője 13. századi. Főoltára 1656-ból való. A hagymakupolát 1769-ben építették.

További információk[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
  • Jozef Špirko 1941: Novoodhalené freská v Žehre. Historica Slovaca I–II.
  • Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
  • Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
  • Dercsényi D. (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest
  • László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Fekete Nagy Antal: A Szepesség területi és társadalmi kialakulása 1934.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.