Szlatvin
| Szlatvin (Slatvina) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Iglói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1246 | ||
| Polgármester | Vladislav Vrábeľ | ||
| Irányítószám | 053 61 | ||
| Körzethívószám | 053 | ||
| Forgalmi rendszám | SN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 304 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 74 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 460 m | ||
| Terület | 4,41 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 57′ 40″, k. h. 20° 50′ 30″48.961111°N 20.841667°EKoordináták: é. sz. 48° 57′ 40″, k. h. 20° 50′ 30″48.961111°N 20.841667°E | |||
| Szlatvin weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szlatvin témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Szlatvin (szlovákul: Slatvina) község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szepesváraljától 12 km-re délkeletre, a Hernád mellett fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A települést a 12. században magyar telepesek alapították, első neve Szék volt. 1246-ban „Zek” néven említik először. 1336-ban „Sceek”, 1428-ban „Zyk”, 1460-ban „Zekelfalva”, 1525-ben „Zeek sive Zlathwina” néven említik a korabeli források. A középkorban határában rezet és ezüstöt bányásztak. A Zsigray család birtoka volt, majd később a Szapolyaiak szepesvári uradalmához tartozott. 1531 és 1636 között a Thurzók birtokolták, majd 1848-ig a Csákyaké. 1787-ben 19 házában 154 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZLATVINA. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai többfélék, határja hegyes, és közép termésű.”[2]
1828-ban 29 háza és 218 lakosa volt. Lakói földművesek és bányászok voltak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szlatvina, tót falu, Szepes vmegyében, Olaszihoz 1/2 órányira: 108 kath. lak., paroch. templommal, jó savanyuvizzel. F. u. gr. Csáky Károly. Ut. p. Lőcse.”[3]
A 19. század végén Anna nevű ásványvízforrására fürdő is épült, azonban nem sokáig működött. Ásványvizét a Monarchia minden részébe szállították. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 256 | 300 | 331 | 304 |
| Különbség | +17,18 % | +10,33 % | -8,15 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 307 | 304 |
| Eltérés | -0,97 % |
1910-ben 192, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 294 szlovák lakosa volt.
2011-ben 327 lakosából 322 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szűz Mária tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 13. században épült román-gótikus stílusban. Az 1800-as években barokk stílusban építették át. Középkori, 14. századi freskóinak egy része az évszázados vakolat alatt fennmaradt. Gótikus kő keresztelőmedencéje szintén 14. századi. Több gótikus szobra a Magyar Nemzeti Galériába került.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- E-obce.sk Archiválva 2008. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Szlatvin Szlovákia térképén
- A szlatvini Madonna-szobor, MNG
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31..
Az Iglói járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
