Szlatvin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szlatvin (Slatvina)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásIglói
Rang község
Első írásos említés 1246
Polgármester Vladislav Vrábeľ
Irányítószám 053 61
Körzethívószám 053
Forgalmi rendszám SN
Népesség
Teljes népesség334 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség74 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság460 m
Terület4,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szlatvin (Szlovákia)
Szlatvin
Szlatvin
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 57′ 40″, k. h. 20° 50′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 57′ 40″, k. h. 20° 50′ 30″
Szlatvin weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szlatvin (szlovákul: Slatvina) község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szepesváraljától 12 km-re délkeletre, a Hernád mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést a 12. században magyar telepesek alapították, első neve Szék volt. 1246-ban „Zek” néven említik először. 1336-ban „Sceek”, 1428-ban „Zyk”, 1460-ban „Zekelfalva”, 1525-ben „Zeek sive Zlathwina” néven említik a korabeli források. A középkorban határában rezet és ezüstöt bányásztak. A Zsigray család birtoka volt, majd később a Szapolyaiak szepesvári uradalmához tartozott. 1531 és 1636 között a Thurzók birtokolták, majd 1848-ig a Csákyaké. 1787-ben 19 házában 154 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZLATVINA. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai többfélék, határja hegyes, és közép termésű.[2]

1828-ban 29 háza és 218 lakosa volt. Lakói földművesek és bányászok voltak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szlatvina, tót falu, Szepes vmegyében, Olaszihoz 1/2 órányira: 108 kath. lak., paroch. templommal, jó savanyuvizzel. F. u. gr. Csáky Károly. Ut. p. Lőcse.[3]

A 19. század végén Anna nevű ásványvízforrására fürdő is épült, azonban nem sokáig működött. Ásványvizét a Monarchia minden részébe szállították. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 192, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 294 szlovák lakosa volt.

2011-ben 327 lakosából 322 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szűz Mária tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 13. században épült román-gótikus stílusban. Az 1800-as években barokk stílusban építették át. Középkori, 14. századi freskóinak egy része az évszázados vakolat alatt fennmaradt. Gótikus kő keresztelőmedencéje szintén 14. századi.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]