Káposztafalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Káposztafalva (Hrabušice)
Hrabusice-pohled.jpg
Káposztafalva címere
Káposztafalva címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásIglói
Rang község
Első írásos említés 1279
Polgármester Jana Skokanová
Irányítószám 053 15
Körzethívószám 053
Forgalmi rendszám SN
Népesség
Teljes népesség2521 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség58 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság542 m
Terület40,88 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Káposztafalva (Szlovákia)
Káposztafalva
Káposztafalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 58′ 30″, k. h. 20° 24′ 35″Koordináták: é. sz. 48° 58′ 30″, k. h. 20° 24′ 35″
Káposztafalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Káposztafalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Káposztafalva (szlovákul: Hrabušice, németül: Kabsdorf) község Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Iglótól 17 km-re északnyugatra a Hernád bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu területén már a vaskorban is éltek emberek, melyet régészeti leletek bizonyítanak. A mai települést 1279-ben "villa Composita" néven említik először. 1284-ben "Capusdorf", 1307-ben "Kabuzdorf", 1328-ban "Kabisdorf" néven említi oklevél. 1440-ben említik először mai magyar nevén. A szepesi váruradalom része volt. Határában állott a középkorban Marcell, vagy Márkus vára, mely a 15. században pusztult el. A település 1582-ben vásártartási jogot kapott. Malma, fűrésztelepe, híres sörfőzdéje volt. Lakói mezőgazdasággal, fuvarozással foglalkoztak. 1787-ben 97 házában 843 lakos élt. 1828-ban 147 háza volt 1054 lakossal. A 19. században a szlovák nemzeti mozgalom szepességi központja.

Vályi András szerint "KÁPOSZTAFALVA. Kapszdorf. Grabasice. Elegyes tót mező Város Szepes Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, és más félék, fekszik Iglóhoz két órányira. Lakosaik 1245dikben tsak nem az egész Vármegyének a’ Tatárok miatt való félelem miatt, itten tartózkodtak vala hegyein, mellyeken gyarátok találtatnak. Ispotállya is vagyon, határjában ugyan szántó földgyeinek, és réttyeinek egy része sovány, de más jeles vagyonnyai vannak."[2]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Káposztafalva, (Kabsdorf), Szepes v. tót m. v., ut. post. Horkához egy órányira: 1025 kath., 29 evang. lak. Kath. paroch. templom. Szegények háza. Sok urasági épület. Fürész- és liszt-malmok. Vashámorok; és nagy erdő. Találnak itt meglehetős nagyságu Karniolt. A toronyban igen szép hangu harang csügg, melly hajdan a Lapis refugii hegyen állott Karthausi kolostorban függött. Közel a helységhez egy erdős vidéken emelkedik fel a Lapis refugii nevü hegy. Nevét onnan vette, mivel IV. Béla alatt a tatárok pusztítása elül a szepességi németek ide vették fel magukat; itt laktak mintegy 3 esztendeig; a hegyet kőfallal körülvették, sőt egy templomot is építettek, melly utóbb a Karthausi szerzetesek birtokába jött. A templomnak már ma csak omladékai látszanak, s körülötte iszonyu magasságu fenyőfák emelkednek fel. Ezen hegy gyomrában van még három nevezetes barlang is. F. u. gr. Csáky." [1]

A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1161, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2173 lakosából 1814 szlovák és 348 cigány volt.

2011-ben 2378 lakosából 2229 szlovák és 90 roma volt.

Híres személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Jaroslav Nešpor: Za tajomstvami zrúcanín.
  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  

További információk[szerkesztés]