Betlenfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Betlenfalva (Betlanovce)
A római katolikus templom.
A római katolikus templom.
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Iglói
Turisztikai régió Szepes
Rang község
Polgármester Beata Kopčáková
Irányítószám 053 15
Körzethívószám 053
Forgalmi rendszám SN
Népesség
Teljes népesség 678 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 67 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 546 m
Terület 10,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Betlenfalva (Szlovákia)
Betlenfalva
Betlenfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 58′, k. h. 20° 23′Koordináták: é. sz. 48° 58′, k. h. 20° 23′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Betlenfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Betlenfalva (szlovákul Betlanovce, németül Betlensdorf) község Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Poprádtól 12 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

"Betlema" földjét 1260-ban említik először. A falu Göbel család ősi fészke,[2] első okleveles említése "Bethleem" néven 1311-re datált (Johann Göbel v. Bethlenfalva). A család egyéb szepességi birtokokkal is rendelkezett, a vármegye igazgatásában századokon át tevékenyen részt vett. Ismeretlen okból 1430-tól Thurzó György nevezte magát Betlenfalva urának, ősei Alsó-Ausztriából származtak.[3] A Thurzók Közép-Európa jelentős nyersanyagkereskedőivé léptek elő, melyet az augsburgi Fuggerekhez kapcsolódó családi szálak is hatékonyan segítettek. A falu határában állt a 13. században épített Marcell-vár, a 15. században a husziták egyik fő tábora, ahonnan vezérük, Axamit Péter vezetésével intéztek támadásokat a környéken. A várat a husziták távozása után Lőcse város tanácsa romboltatta le. 1564 és 1568 között Faigel Péter, akinek felesége a Thurzó családból származott építtetett reneszánsz kastélyt ide. A kastély egykor megyegyűlések színhelye volt. A 19. század végén gőzmalom és fűrésztelep működött a településen. 1787-ben 12 háza és 470 lakosa volt. 1828-ban 70 házában 502 lakos élt.

Vályi András szerint "BETLENFALVA. Betlehem, Bethelsdorf, Betlenovcze. Német Helység Szepes Vármegyében, birtokosai Faigel, és Gróf Csáky Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Káposzta falunak szomszédságában, mellynek filiája, nevezetes mások felett, mert most is azzal a’ szabadsággal bírnak, hogy katonákat nem tartanak, ’s a’ Királynak semmit sem fizetnek, forspontra sem hajtatnak, Opál, és Gránátok is találtatnak vidékjében. Határja ’s vagyonnyai is középszerűek." [4]

Fényes Elek szerint "Bethlenfalva, (Bethelsdorf), tót falu, Szepes vgyében, Káposztafalva fiókja, 488 kath., 14 evang. lak., kik sok gyolcsot készitenek. Határában gránátot találnak. Hajdan itt volt a láncsások gyülés-helye. F. u. Draveczky, Obruczky, Goldberger, Montsko, Glósz, s m. Utolsó postája Lőcse." [5]

A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 413, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány és német kisebbséggel.

2001-ben 629 lakosából 570 szlovák és 55 cigány volt.

2011-ben 678 lakosából 583 szlovák és 92 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Dejiny Betlanoviec.
  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. J. Siebmacher`s grosses und allgemeines Wappenbuch; Magyarország, Horvát-Szlavónia és Erdély nagy címerkönyve; Szerk: Nagy I., Csergheö G., Bárczai O., Bojnicic I. 1885–1892.
  3. Karen Lambrecht: Aufstiegschancen und Handlungsräume in ostmitteleuropäischen Zentren um 1500. Das Beispiel der Unternehmerfamilie Thurzó. In: Zeitschrift für Ostmitteleuropaforschung 47 (1998), S. 317-346
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk[szerkesztés]