Harakóc
| Harakóc (Harakovce) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Lőcsei | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1272 | ||
| Polgármester | Božena Melíšková | ||
| Irányítószám | 053 05 | ||
| Körzethívószám | 053 | ||
| Forgalmi rendszám | LE | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 54 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 12 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 601 m | ||
| Terület | 5,28 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Harakóc weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Harakóc témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Harakóc (szlovákul: Harakovce, németül Harachsdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Branyiszkó-hegység nyugati lejtőin, a Zsigra-patak völgyében fekszik 503 m magasan, Szepesváraljától 7 km-re keletre.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1270-ben „Sygra” néven említik először. Neve a szláv Hrkovce helynévből származik, jelentése Hrk (görög) emberei. A középkorban a Szepesi vár uradalmához tartozott. 1284-ben „Sygra”, 1293-ben „Rudna”, 1321-ben „Herkovich”, 1397-ben „Herkowecz”, 1464-ben „Harakolch” néven szerepel az írott forrásokban. A 16. században a szepesi váruradalomhoz tartozott. 1604-ben 4 ház állt a faluban. A 18. században a Petrőczyek birtoka. 1787-ben 25 házában 195 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HARAKÓCZ. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Petróczi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Braniskó hegye mellett, Sáros Várm. szélénél, Pongráczfalvának szomszédságában, Polyanócznak filiája, határjának 2/3 része középszerű, fája mind a’ két féle van, legelője jó.”[2]
A 19. században a Kail családé. A 19. századig határában vasércet bányásztak. 1828-ban 38 háza volt 279 lakossal.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Harakocz, tót falu, Szepes vármegyében, Korotnokhoz közel, 272 kath., 7 evang. lak. Vasbányák. F. u. Petroczy, Kail, s m. Ut. p. Lőcse.”[3]
A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 71 | 66 | 57 | 54 |
| Különbség | -7,04 % | -13,63 % | -5,26 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 54 | 54 |
| Eltérés | +0 % |
1910-ben 89, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 70 szlovák lakosa volt.
2011-ben 66 szlovák lakta.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 13. századi eredetű, a 17. és 18. században többször átalakították. Tornya a pártázatos reneszánsz népi változatának jellemző példája.
- Emeletes magtárak a település keleti részén.
- A község közvetlen közelében található a Rajtopiky tájvédelmi körzet.
Manapság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A faluban főleg nyugdíjasok laknak. A legtöbb házban háziállatokat tenyésztenek és a kertekben gyümölcsfák teremnek. A falu lakosai a szomszédos faluba, Szepestölgyesbe járnak bevásárolni, mert Harakócon túl kevés ember lakik ahhoz, hogy saját boltja legyen a falunak.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.

