Csebze
| Csebze (Cebza) | |
| Csebze, görögkeleti templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Rang | falu |
| Községközpont | Csák |
| Irányítószám | 307111 |
| SIRUTA-kód | 156375 |
| Népesség | |
| Népesség | 838 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 11 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 79 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Csebze (románul: Cebza) település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Temes mellett, Temesvártól délnyugatra, Macedónia és Csák közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Csebze nevét 1333-ban Chevzen alakban írva említette először oklevél. 1334-ben Chewe, 1335-ben Chevze 1395-ben Chuze 1421-ben Cheuze 1808-ban Csepza, 1851-ben Csebza írásmóddal írták.
A település a középkorban Temes vármegyéhez tartozott.
Neve már szerepelt 1332-1337 közt is szerepelt a pápai tizedjegyzékben, tehát már ekkor egyháza is volt.
1395-1421 között a Csáki család birtoka volt, de 1395-ben Csáki Miklós temesi főispán átadta a királynak több biharmegyei birtokért, de 1401-ben a család több beregvármegyei birtokért visszakapta Zsigmond királytól, aki 1405-ben új adománylevelet állított ki a helységre. A település még 1421-ben is a Csákiak birtoka volt, akik ekkor megosztoztak Csőzén.
Csebze a török időkben sem pusztult el, a törökök kiűzése után, az 1717. évi összeíráskor a csákovai kerületben, a lakott helyek között tartották számon, 80 lakott házzal. Csebzét a Mercy-féle térképen is feltüntették. 1848-ig kamarai birtok volt. 1884-ben árvíz, 1888-ban kolera járvány pusztított a községben.
A falu Szelistye-dűlőjében földalatti folyosómaradványok láthatók, ezek keletkezése ismeretlen.
1910-ben 1638 lakosából 36 magyar, 85 német, 1493 román volt. Ebből 88 római katolikus, 1512 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Párdányi járásához tartozott.
Közlekedés
[szerkesztés]A települést érinti a Temesvár–Torontálkeresztes-vasútvonal.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkeleti temploma a 18. század közepén épült. 1880-ban építettek helyébe új templomot.
A falu temetőjének imaháza helyén a hagyományok szerint egykor kolostor állt. Az imaházban levő kút vizének pedig a környékbeliek gyógyhatást tulajdonítanak és Szent György napján és Pünkösdkor búcsúra járnak ide.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Reiszig Ede: Torontál vármegye



