Kiskomlós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiskomlós (Comloșu Mic)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
KözségNagykomlós
Rang falu
Községközpont Nagykomlós
Irányítószám 307121
Körzethívószám +40 x56[1]
SIRUTA-kód 156455
Népesség
Népesség949 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság79 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 51′ 02″, k. h. 20° 39′ 56″Koordináták: é. sz. 45° 51′ 02″, k. h. 20° 39′ 56″
SablonWikidataSegítség

Kiskomlós (románul: Comloșu Mic, németül Ostern avagy Kleinkomlosch) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Az Alföldön, a szerb-román határtól 2 km-re, Zsombolyától 7 km-re északnyugatra, Nagykomlós, Zsombolya és Szentborbála közt fekvő település. Áthalad rajta a DN59C főút.

Története[szerkesztés]

Kiskomlóst 1770-1771 között Hildebrand temesvári igazgatósági tanácsos telepítette. Az új község neve Ostern lett. Első lakosai Lotharingiából származó franciák és németek voltak, kiknek Hildebrand 50 házat építtetett, majd néhány évvel később a szomszéd helységekből beköltözködő németekkel a lakosok száma jelentősen megnőtt, 1838-ban a lélekszám már meghaladta az 1400-at is.

1910-ben 1855 lakosából 50 fő magyar, 1769 német, 21 román volt. A népességből 1819 fő római katolikus, 35 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Zsombolyai járásához tartozott.

Az első világháború után[szerkesztés]

1951-ben 436 bánáti sváb lakosát deportálták a Bărăganra.[2]

Népesség[szerkesztés]

A 2002-es népszámláláskor 925 lakosa közül 738 fő (79,8%) román, 84 (9,1%) német, 73 (7,9%) cigány, 23 (2,5%) magyar, 4 (0,4%) ukrán, 2 (0,2%) szerb, 1 (0,1%) szlovák volt.[3]

Nevezetességek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. Wilhelm Weber: The fate of the Germans in the Banat after the coup d'état on 23rd August 1944 up until the deportation to the Bărăgan Steppes (angol nyelven). Deportation to the Bărăgan 1951-1956. Donauschwaben Villages Helping Hands, 2006. [2011. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. augusztus 11.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

Források[szerkesztés]