Zsombolya
| Zsombolya (Jimbolia, Hatzfeld) | |||
 | |||
| Szent Flórián szobra (a város védőszentje) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Bánság | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Temes | ||
| Rang | város | ||
| Községközpont | Jimbolia | ||
| Polgármester | Postelnicu Darius Adrian (PDL)[1] | ||
| Irányítószám | 305400 | ||
| SIRUTA-kód | 155494 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 10 179 fő (2021. dec. 1.)[2] | ||
| Magyar lakosság | 619 (6%, 2021)[3] | ||
| Népsűrűség | 107 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 79 m | ||
| Terület | 108 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 47′ 30″, k. h. 20° 43′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 47′ 30″, k. h. 20° 43′ 20″ | |||
 | |||
| Zsombolya weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsombolya témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Zsombolya (románul Jimbolia, németül: Hatzfeld, szerbül Жомбољ / Žombolj, bolgárul Džimbolj) kisváros Romániában, Temes megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A város az Alföld délkeleti részén, a Temesközben (más néven Bánsági-alföldön) fekszik. Vasúton és közúton egyaránt határátkelő hely Románia és Szerbia között. Temesvárról a DJ59A úton és a Nagykikinda–Zsombolya–Temesvár-vasútvonalon lehet megközelíteni.
Története[szerkesztés]
Az első írásos említés az 1333-as pápai tizedjegyzékben maradt fenn Chumbul néven. 1766-ban németeket telepítettek be, ekkor kapta a Hatzfeld nevet. Mivel a betelepítéskor 405 házával nagyobb volt, mint a környező helységek, rövidesen jelentős vásárközponttá vált a Temesvár és Kikinda közti területen. A története során több ízben a környező községek közigazgatási központja volt. 1857-ben adták át a Szeged–Temesvár-vasútvonalat, amely Zsombolyát is érintette. Az 1910-es évekre vasúti csomóponttá vált a lovrini és torontálszécsányi helyiérdekű vasútvonalak és a Nagybecskerek–Zsombolya kisvasúti vonal kiépítésével (utóbbi mára megszűnt). Az Bohn & Co téglagyár 1864-ben létesült.
A polgári közigazgatás bánsági helyreállítása után Torontál vármegyéhez tartozott.
Az első világháború után[szerkesztés]
Trianon után 1920 és 1923 között a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része volt, 1924-ben településcserével Nagyzsám, Csene és Újvár községekkel együtt Romániához került, cserében Módos községért. Német többségi lakossága a második világháború végén részben elmenekült, részben a Szovjetunióba deportálták. 1951-ben 486 bánáti sváb lakosát deportálták a Bărăganra.[4] Visszatértük után túlnyomórészt kivándoroltak.
Lakossága[szerkesztés]
A város lakosságának 14,8%-a magyar nemzetiségű.
| Népszámlálás[5] | Nemzetiségi összetétel | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | Lakosság | Románok | Németek | Magyarok | Romák | Szerbek | Szlovákok | Egyéb |
| 1880 | 8621 | 39 | 7848 | 529 | - | 84 | 20 | 101 |
| 1900 | 10 152 | 52 | 8395 | 1532 | - | 96 | 8 | 52 |
| 1930 | 10 873 | 660 | 7640 | 2097 | 213 | 141 | 26 | 17 |
| 1977 | 14 682 | 6065 | 5021 | 2896 | 511 | 79 | 42 | 68 |
| 1992 | 11 830 | 7901 | 1112 | 1961 | 695 | 62 | 34 | 65 |
| 2002 | 11 113 | 8032 | 500 | 1649 | 768 | 51 | ? | 113 |
| Lakosok száma | 11 281 | 13 633 | 14 682 | 11 830 | 11 136 | 10 808 | 13 597 | 10 179 |
| 1956 | 1966 | 1977 | 1992 | 2002 | 2011 | 2016 | 2021 |
Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés]
Polgármestere 2000 és 2012 között a magyar nemzetiségű Kaba Gábor, RMDSZ-politikus volt.
Látnivalók[szerkesztés]
- Maderspach Ferenc 1848-as honvéd százados síremléke
- Ştefan Jäger Múzeum – [1]
- Florian Tűzoltómúzeum [2], [3],
- Dr. Karl Diel emlékház
- Jimbolia Blues Festival – dzsesszfesztivál
- Sever Bocu – Sajtómúzeum (Muzeul Presei)[4]
Ismert emberek[szerkesztés]
- Karl Diel (1855–1930) sebész
- Marx Tamás (1871–1943) magyar pedagógiai író, szerkesztő
- gróf Csekonics Gyula (1875–1957) politikus, országgyűlési képviselő, huszárhadnagy, sportvezető
- gróf Csekonics Iván (1876–1951) politikus, diplomata, többek között varsói magyar nagykövet
- Ştefan Jäger (1877–1962) festő
- Mihályffy Irén (1882–1950) zenepedagógus, előadóművész
- Burghardt Rezső (1884 –1963) Munkácsy Mihály-díjas festőművész, tanár
- Ionathan X. Uranus (1909–1984) író, pap
- Szalayné Sándor Erzsébet (1961–) magyar jogász, egyetemi tanár és dékán, Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes, az Európa Tanács nemzetközi szakértője
- Quint József (1882–1929) biológus, botanikus, tanítóképző-intézeti főigazgató
- Eduard Pap (1994) labdarúgókapus
Képek[szerkesztés]
-
Ştefan Jager Múzeum -
Tűzoltótorony -
Vasútállomás -
Utcarészlet
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Archivált másolat. [2012. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 15.)
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
- ↑ Wilhelm Weber: The fate of the Germans in the Banat after the coup d'état on 23rd August 1944 up until the deportation to the Bărăgan Steppes (angol nyelven). Deportation to the Bărăgan 1951-1956. Donauschwaben Villages Helping Hands, 2006. [2011. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. augusztus 11.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Jimbolia című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
- A város honlapja magyarul
- A város története
- Látnivalók leírása
- A zsombolyai dohánybeváltó
- Zsombolyai biciklifesztivál
- A zsombolyai magyar – Népszabadság, 2011. február 8.
Temes megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}