Burghardt Rezső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Burghardt Rezső
Született Burghardt Rezső
1884. március 28.
Zsombolya
Elhunyt 1963. május 5. (79 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar magyar
Foglalkozása festőművész
Iskolái Magyar Képzőművészeti Egyetem (1903–1911)
Kitüntetései érdemes művész
A Wikimédia Commons tartalmaz Burghardt Rezső témájú médiaállományokat.

Burghardt Rezső (Zsombolya, 1884. március 28.Budapest, 1963. május 5.) magyar festőművész, érdemes művész.

Élete, munkássága[szerkesztés]

Burghardt Rezső Zsombolyán, a ma Románia területén fekvő bánsági városban született. 1903 és 1911 között a Mintarajziskolában tanult Hegedűs László alatt. Elhúzódó tanulmányainak az volt az oka, hogy közben külföldön is tanult: 1903-ban a milánói Breda Akadémián Cesare Talloni, 1905-ben Párizsban Lucien Simon és René Ménard, majd 1909-től 1911-ig Londonban John Singer Sargent irányításával. Mindemellett közben megfordult Nápolyban, Firenzében, Velencében, Madridban, Hollandiában. Hazatérve, 1913 és 1919 között Benczúr Gyula mesteriskolájába járt.

Benczúr halála után Budapesten társaival megalakította a Benczúr Társaságot. 1920-ban a Kísértés című festményét Állami kis aranyéremmel díjazták. 1937-től a Képzőművészeti Főiskolán tanított, 1938-tól pedig vezette a főiskola Miskolci művésztelepét. Rendszeres kiállító művész volt, külföldi kiállításokon is gyakran szerepelt. Stílusára a plein air és a nagybányai hagyományokra alapozott, sajátos foltszerű festés a jellemző. Tájképeket, portrékat, csendéleteket, aktkompozíciókat festett. Munkáit elsősorban a miskolci Herman Ottó Múzeum és a budapesti Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Tagja volt a Magyar Arcképfestők Társaságának, a Szinyei Merse Pál Társaságnak, a Benczúr Társaságnak, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének (utóbbinak díszelnöke is volt), valamint elnöke volt a Miskolci Festők Társaságának.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Kiállításai (válogatás)[szerkesztés]

  • 1923, 1925 – A Benczúr Társaság kiállítása, Nemzeti Szalon, régi Műcsarnok, Budapest
  • 1926, 1930, 1932, 1938, 1942 – XV., XVII., XVIII., XXI., XXIII. velencei biennálé, Velence
  • 1927 – Gyűjteményes kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1927 – Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Őszi Tárlata, Műcsarnok, Budapest
  • 1927 – Fiume
  • 1929 – Gyűjteményes kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1929 – Oslo, Göteborg, Stockholm, Malmö (Norvégia, Svédország)
  • 1931 – Gyűjteményes kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1937 – Bécs, reprezentatív magyar kiállítások (Ausztria)
  • 1938 – 88. csoportkiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1950-től – Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1955 – Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
  • 1955-től – Országos Képzőművészeti Kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc
  • 1957 – Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
  • 1960 – Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • 1969 – Magyar művészet 1945–1969, Műcsarnok, Budapest

Források[szerkesztés]