Akt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Michelangelo Dávidja
William-Adolphe Bouguereau: Fürdőző (1870)

Az akt meztelen emberi testet ábrázoló alkotást jelent a képzőművészetben. Magyarországon német jövevényszóként terjedt el. Ebben az értelemben tanulmányrajz, festmény vagy szobor a ruhátlan emberi testről, a 19. században a latin actus szóból származtatva[m 1] meztelen vagy felöltözött modell alakjának, tartásának, mozdulatának tanulmányszerű ábrázolása.

Az emberábrázolások kiemelkedő tárgya a képzőművészetben a meztelenség, ami erotikus tartalmával az egyik meghatározó téma a régmúlttól mind a mai napig.

Az aktábrázolást általában szimbolikus mondanivaló (például: Peter Paul Rubens: Ádám és Éva, Jan van Eyck: Utolsó ítélet) kifejezésére korlátozták a reneszánsz előtt, azóta az akt a műtermi és akadémiai gyakorlatban szokásos, többnyire rajzi előkészítése a figurális műnek. A fogalom idővel kitágult, ma a meztelen ember mindenféle ábrázolását jelöli. Meztelen embereket modellként már a középkorban is alkalmaztak, előbb a meztelen női testet ábrázoló művekhez is férfi modelleket. Nők aktmodellként való alkalmazása csak az 1500-as években vált általánossá.

19. századi aktfotó

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Nudes in art
A Wikimédia Commons tartalmaz Akt témájú médiaállományokat.
  • A Magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, Magyar Tudományos Akadémia. Nyelvtudományi Intézet Akadémiai Kiadó – 1967
  • Szabó Béla: Gondolatok az aktfényképezésről I., online Fotó Art digitális és analóg fotómagazin – 2005. április
  • Duncan Evans–Iain Banks: Klasszikus aktfotózás; ford. Babits Péter; Alexandra, Pécs, 2005
  • Székely András: Akt magyar ecsettel; Képzőművészeti, Bp., 2005
  • Drozdik Orsolya: Individuális mitológia. Konceptuálistól a posztmodernig; Gondolat, Bp., 2006
  • Eifert János: Aktfotográfia; Dialóg Campus, Bp.–Pécs, 2007
  • A 100 legszebb nő a festészetben. Ihletet adó nők; szerk. Onne Behrends, ford. Kozma Gyula; Alexandra, Pécs, 2008
  • Az erotika képes története. A szexualitás ábrázolása kétezer év művészetében; összeáll. Charlotte Hill, William és Wallace; Alexandra, Pécs, 2009
  • A meztelen férfi. Tanulmányok; Lentos Kunstmuseum–Ludwig Múzeum, Nürnberg–Bp., 2012
  • Szunyoghy András: Akt- és alakrajzolás; Kossuth, Bp., 2017
  • Bódi Katalin: Éva születése; Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Debrecen, 2019 (Új Alföld könyvek)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Német nyelvterületen az Akt szó ’cselekmény, felvonás, közösülés’ értelemben, már a művészi fogalom 19. századi kialakulás előtt is használatos volt.