Szunyoghy András

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szunyoghy András
Született 1946. augusztus 11. (72 éves)
Pécs
Állampolgársága magyar[1]
Nemzetisége magyar
Foglalkozása grafikusművész,
festőművész,
pedagógus

Szunyoghy András (Pécs, 1946. augusztus 11.–) magyar grafikus- és festőművész. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja (2013).

Életútja[szerkesztés]

Grafikus-családból származik, apja Szunyoghy János zoológus és Afrika-kutató kitűnően rajzolt is, a fiú számára adott volt a rajzolás gyakorlásának lehetősége, s az állatok iránti érdeklődés. A család 1954-től kezdve Újpesten él. Felsőfokú tanulmányokat a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatott, ahol Kádár György, Ék Sándor, Barcsay Jenő, Sarkantyu Simon voltak a mesterei. 1969-ben diplomázott, közben 1964-1965 között nagyemlős-preparátor tanuló volt a Magyar Természettudományi Múzeumban. 1970-ben szerepelt a Fiatal Művészek Stúdió kiállításán. 1971-1973-ban a Magyar Pénzjegynyomdában rézmetszést tanult. Önálló kiállításokkal indult 1975-ben, számos önálló kiállítása közt jeles az 1981-es Magyar Nemzeti Galériabeli, s az 1982-es Medici Galériabeli szereplése. 1989-1994 közt a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában, majd 1994-től a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanított.

Munkássága[szerkesztés]

Korai alkotói korszakában rézkarcokat és linómetszeteket készített. Stílusában gunyoros, ironikus, groteszk vonások jelentkeznek, melyekhez a kellékeket és a szimbólumokat főleg a commedia dell’arte-ből meríti. Rajzai pontos megfigyeléseken alapulnak, gondos kivitelben. Az 1980-as években elején grafikái a groteszkből az abszurdba váltanak, de előadásmódjában még sok a színjátékszerű elem, ugyanekkor az alföldi festésből is ihletet merített, tájképeket fest olajfestékkel. Tájképeiben is megjelennek az abszurd és a groteszk stílus elemei. Bélyegeket is tervez, készít rendkívül pontos rézmetszetes technikával. Grafikai lapjain gyakran szerepelnek állatok.

Sokat foglalkozott a művészeti anatómiával, nemcsak a humán, hanem az állatanatómiával is, számos kötete jelent meg ebben a tárgyban tanító, magyarázó rajzokkal grafikus hallgatók, szakemberek (orvosok, állatorvosok) és az érdeklődő nagyközönség számára, egyes köteteit húsznál több nyelvre is lefordították (angol, német, kínai, japán, stb.) Mind állat-, mind humán anatómiai könyveinél a szövegek írását hivatásos anatómusok (például Fehér György állatorvos) végezték. Állatanatómiai rajzos könyvsorozatot tervezett, ennek első kötete 1991-ben jelent meg Művészeti állatanatómia címmel, a kötet eredeti grafikáit még 1986-ban bemutatta a Vigadó Galériában. Egyik legutóbbi kötete, a Nagy Rajziskola 2012-ben jelent meg,[2] mintegy összefoglalja azokat a rajzbeli mesterfogásokat, amelyek segítségével megörökíthetjük a bennünket körülvevő természeti (emberek, növények, állatok), tárgyi (épületek, bútorok, használati eszközök, gépek) és humán környezetet.

Rajzos kötetei (válogatás)[szerkesztés]

  • Művészeti állatanatómia (1991; további bővített kiadások A ló művészeti anatómiája címen, 1998, 2003, 2009)
  • Az ember és 11 állat anatómiája (Köln, 1998)
  • Az ember művészeti anatómiája (Köln, 1998; Budapest, 2004)
  • Portré- és kézrajzolás (2006)
  • A madarak összehasonlító művészeti anatómiája (2007)
  • Afrikai állatok (2009)
  • Dinoszauruszok (2009)
  • Nagy rajziskola (2012)

Társasági tagság (válogatás)[szerkesztés]

  • Az Altamira Egyesület egyik alapító tagja és ügyvezető elnöke;
  • Az Újpesti Közművelődési Kör tagja.
  • Az UMT (Újpesti művészek társasága-)nak volt elnöke.

Díjak, elismerések (válogatás)[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. general catalog of BnF. (Hozzáférés: 2017. március 27.)
  2. Szunyoghy András: Nagy Rajziskola. Budapest : Kossuth Kiadó, 2012. 416 p. ISBN 9789630967433
  3. Tájékoztatás kitüntetésekről, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, 2005. [2013. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)

Források[szerkesztés]