Temesfüves

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Temesfüves (Fibiș)
Juhgazdaság 1973-ban
Juhgazdaság 1973-ban
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Temes
Rang községközpont
Községközpont Temesfüves
Beosztott falvak Temesfüves
Polgármester Gheorghe Dorel Carcea (PDL), 2012
SIRUTA-kód 159393
Népesség
Népesség 1590 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság 56 (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 150 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Temesfüves (Románia)
Temesfüves
Temesfüves
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 58′ 25″, k. h. 21° 25′ 19″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 25″, k. h. 21° 25′ 19″
Temesfüves weboldala

Temesfüves, 1910-ig Fibis (románul: Fibiș, németül: Fibisch vagy Fiwisch) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Temesvártól 30 km-re északkeletre, a Temesvár–Lippa országút mentén, a Berekszó jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

17231725-ben még puszta volt, a 18. század közepén költöztek be román, majd 1800-ban német lakói. 1821-ben 1300 fős lakosságából 260 volt német. 1717 és 1786 között üveghutája működött.[2] 1815-től Karl Schwarzenberg, 1816-tól Tököly Péter, majd Sina Simon birtoka. Tőle veje, gr. Siegfred Wimpfen örökölte az uradalmat. Arad, Csanád és Torontál vármegyékből származó magyar lakói a tanyákon (Ferenc-, Géza- és Kisfaludy-major) éltek és az 1921-es földreform után költöztek be a faluba. 19261930-ban délnyugati szélére a román állam 82 román családot telepített be Hunyad megyéből és néhány Temes megyei faluból. 19341935-ben Dimitrie Gusti munkatársai komplex falukutatást végeztek a településen. A következő években az ő közbenjárásukra épült kultúrház, fürdő, orvosi rendelő és könyvtár. 1940 körül a románok és a németek egymástól többnyire elkülönülten laktak, a magyarok pedig elszórtan a románok és a németek között és falu széli ún. Gyepsoron. Határa 5755 hold szántóból, 1180 hold rétből és 650 hold legelőből állt. A határ kb. ⅔-a volt a román, ⅓-a a német gazdáké. A román gazdák ökröt hízlaltak; évente kb. 800 hízott ökröt adtak el külföldre. 1989 óta sok román, magyar és német lakója hagyta el a falut, a sváb közösség gyakorlatilag megszűnt. 1967 és 2003 között Máslak községhez tartozott, akkor önálló községgé alakult.[3]

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1900-ben 2346 lakosából 1354 volt román, 649 német és 332 magyar anyanyelvű; 1367 ortodox, 922 római katolikus, 27 református és 17 evangélikus vallású.
  • 2002-ben 1678 lakosából 1500 volt román, 117 magyar, 36 ukrán, 15 cigány és 10 német nemzetiségű; 1487 ortodox, 112 római katolikus, 46 pünkösdista és 26 baptista vallású.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig. Eger, 2006, 264. o.
  3. [1]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szikrény Vilmos: Fibiș (Temesfüves). Magyar Kisebbség, 1941
  • Elke Hoffmann – Peter-Dietmar Leber – Walter Wolf: Städte und Dörfer: Beiträge zur Siedlungsgeschichte der Deutschen im Banat. München, 2011

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]