Temesremete
| Temesremete (Remetea Mare, Grossremete) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Temesremete |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 307350 |
| SIRUTA-kód | 158403 |
| Népesség | |
| Népesség | 1865 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 48 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 97 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 46′ 47″, k. h. 21° 22′ 31″45.779585°N 21.375415°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 47″, k. h. 21° 22′ 31″45.779585°N 21.375415°E | |
 | |
Temesremete (románul: Remetea Mare) település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Temesvártól északkeletre, Őszény, Bükkfalva és Győröd közt fekvő település.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nevét 1333-ban Remete néven említették először az oklevelekben. 1476-ban Remethe, 1723-1725 között Remetea, 1808-ban Remete, 1913-ban Temesremete néven írták.
Remetét 1476-ban Dóczi László vette zálogba. Remete az 1723-1725. évi gróf Mercy-féle térképen is szerepel Remeta néven, majd az 1761. évi térképen két ilyen nevű pusztát is feltüntettek a mai Temesremete helyén. 1781-ben, amikor a délmagyarországi kincstári birtokokat elárverezték, Remetei Kőszeghy János, Egyed János és Mesterházy János vették meg. 1806-ban az egész nemesi birtok Losonczi Gyürky Istváné lett. 1838-ban Gyürky Pál és örökösödés útján báró Ambrózy Lajos voltak birtokosai.
1910-ben 1391 lakosából 1094 román, 196 magyar, 95 német, volt. Ebből 1099 görögkeleti ortodox, 253 római katolikus, 20 görögkatolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Központi járásához tartozott.
Temesremete és Bükkfalva között helyezkedett el Sásvár középkori település, amely a török hódoltság alatt elpusztult.
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Régészeti lelőhely a falutól délkeletre 1 kilométerre a „Gomila lui Gabor” nevű helyen, La Tène-kori, Hallstatt-kori és kora középkori települések maradványaival. A romániai műemlékek jegyzékében a TM-I-s-B-06078 sorszámon szerepel.
- 12–16. századi kolostor romjai a falutól délnyugatra 500 méterre (TM-I-s-B-06079).
- Ambrózy-kúria: Báró Ambrózy Lajos 1820-ban építtette. 1848-ban, a temesvári csata alatt, a kastély kórházul szolgált. (TM-II-m-A-06276)
- Görög keleti templom 1911-ben épült.
Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Lista monumentelor istorice: Județul Timiș" (PDF). Ministerul Culturii. 2015. Hozzáférés: 20170128.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Temes megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}