Sziklás
| Sziklás (Șanovița) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Gizellafalva |
| Rang | falu |
| Községközpont | Gizellafalva (Ghizela) |
| Irányítószám | 307208 |
| SIRUTA-kód | 157237 |
| Népesség | |
| Népesség | 471 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 108 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Sziklás
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 45° 47′ 51″, k. h. 21° 43′ 42″Koordináták: é. sz. 45° 47′ 51″, k. h. 21° 43′ 42″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sziklás románul: Șanovița, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Temesrékástól keletre fekvő település.
Története[szerkesztés]
Sziklás nevét 1359-ben említette először oklevél Susanfalwa néven.
1717-ben Sescherovaz, 1723-1725 között Susanivac, 1808-ban Szuszanovecz, Susanovec, 1828-ban Susanovetz, 1913-ban Sziklás formában írták.
A település török hódoltság előtti története ismeretlen, a hódoltság végén azonban már lakott helység volt.
Az 1717-es összeírásokban, a facseti kerületben, Seschenovaz néven tüntették fel, 40 házzal.
1723-1725 között gróf Mercy térképén Susanovec alakban szerepelt és az 1761 évi hivatalos térképen óhitűektől lakott helységként, a lugosi kerülethez tartozott, majd 1779-ben Temes vármegyéhez csatolták.
1848 előtt a kamarai birtok volt. Temesvár városának az 1900-as évek eleje körül híres kőbányája volt itt.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Temesrékasi járásához tartozott.
1910-ben 1054 lakosából 9 magyar, 1033 román volt. Ebből 13 római katolikus, 235 görögkatolikus, 798 görög keleti ortodox volt.
Nevezetességek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
Források[szerkesztés]
- Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
