Drágonyfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Drágonyfalva (Drăgoiești)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Temes
Rang falu
Községközpont Rakovica
Irányítószám 307332
SIRUTA-kód 158270
Népesség
Népesség 447 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 102 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Drágonyfalva (Románia)
Drágonyfalva
Drágonyfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 42′ 47″, k. h. 21° 40′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 42′ 47″, k. h. 21° 40′ 15″
Drágonyfalva egy régi térképen

.

Drágonyfalva románul: Drăgoiești, falu Romániában, a Bánságbsn, Temes megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Buziásfürdőtől északkeletre, a Temes bal partján fekvő település.

Története[szerkesztés]

Drágonyfalva nevét 1365-ben említette először oklevél Draganfalva, Dragonfalva néven. 1514–1516 között Dragonyesth,[2] 1808-ban Dragojest, Dragoesti, 1888-ban Dragoest (Dragojest), 1913-ban Drágonyfalva formában írták.

1389-ben Zsigmond király a falut Losonczy István szörényi bánnak adományozta.

A 15. század elején pedig a Szeri Pósa-család volt a birtokosa. A család utolsó fiúsarjának Pósa Istvánnak az elhunytával, 1471-ben Mátyás király felerészben Guthi Országh Mihály nádornak és fiának Lászlónak, felerészben pedig Nádasdi Ongor Jánosnak adományozta. Lakosai ekkor még mind magyarok voltak. 1514-1516-ban Brandenburgi György volt a birtokosa. A 16. században románok költöztek ide, akik az egész török hódoltság alatt kitartottak.

A Mercy-féle és az 1761. évi hivatalos térképen a lugosi kerületben lakott helységként tüntették fel. 1779-ben Temes vármegyéhez csatolták. 1807-ben a közalapítványi uradalom vette át.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Dragojeste, Temes vármegyében, a Temes vize partján, melly gyakran kiárad. Van 900 óhitű lakosa, anyatemploma, 1443 holdnyi határa ... Agyagos földe igen termékeny, marha- és méhtenyésztése nevezetes. Birja a királyi alapítvány.”

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Buziásfürdői járásához tartozott. 1910-ben 942 lakosából 14 magyar, 22 német, 903 román volt. Ebből 29 római katolikus, 54 görög katolikus, 852 görög keleti ortodox volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög keleti temploma 1905-ben épült.
  • Bezdána tó - a település határában. A 20. század elejének adatai szerint arról volt nevezetes, hogy soha ki nem száradt, noha 2000 öl távolságra esett a Temes vizétől.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. 2. kötet, 1. rész. Budapest: Athenaeum. 1883. 119. o.  

Források[szerkesztés]