Papd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Papd (Bobda)
Biserica Bobda - Timis.jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
Rang falu
Községközpont Csene (Cenei)
Irányítószám 307101
SIRUTA-kód 156295
Népesség
Népesség900 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság79 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Papd (Románia)
Papd
Papd
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 44′ 05″, k. h. 20° 56′ 25″Koordináták: é. sz. 45° 44′ 05″, k. h. 20° 56′ 25″
A Wikimédia Commons tartalmaz Papd témájú médiaállományokat.

Papd románul: Bobda, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Temesvártól nyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés]

Papd Árpád-kori település. Nevét már 1221-ben említették az oklevelekben Popi néven.

1266-ban Papth, 1288-ban t. Popd, 1317-ben Babna, Popda, Popdi, 1349-ben nobiles de Popdi, 1472-ben és 1494-ben Papd, 1494-ben Pabd, 1723–5 között Poda, 1913-ban Papd néven írták.

1221-ben az ittebői prépostság birtoka volt. Ennek megszűnte után számos köznemes birtokába jutott.

1288-ban a Ména nembeli Péter fia János vett itt egy részt a Kun Keyran fiaitól.

1317-ben egy oklevél említette Popd-i Péter fia János comest, aki a Temes vármegyei Peel üres földet kérte a királytól, Peel földbe János mgistert még ebben az évben be is iktatták.

1333-ban Popd mint egyházas hely volt említve.

A középkorban Temes vármegyéhez tartozott.

A Papdi nemeseket egy 1349-es oklevél említette először. Ezeknek utódai 1349-ben Papd és több más Torontál-, Temes-és Keve vármegyékben fekvő birtokok fölött egyezkednek.

1489-ben Dóczy Imre és a Pető család volt az birtokosa. A 15. század végén pedig az Endrődi Bekesfi családnak, 1494-ben Botha Andrásnak és Tárczai (Tarczay) Jánosnak voltak itt birtokai.

A török hódoltság alatt Papd nem pusztult el. A gróf Mercy-féle térképen Poda néven, a lakott helyek között találjuk. 1779-ben Torontál vármegyéhez csatolták.

1806-ban, a kincstári birtokok elárverezésekor az örmény eredetű Gyertyánffy Antal, Lukács és Kristóf vették meg. 1838-ban Bobdai Gyertyánffy Antal, később Gyertyánffy József volt a földesura, a 20. század elején pedig báró Csávossy Gyula örököseinek volt itt nagyobb birtoka és szép kastélya, melyet báró Csávossy Gyula 1897-ben építtetett. Ő emeltette a kastéllyal szemben álló hatalmas sírboltot is, az esztergomi bazilika mintájára.

A községhez tartozik: Papdi Gyula-major.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Csenei járásához tartozott.

1910-ben 1182 lakosából 106 magyar, 248 német, 787 román volt. Ebből 337 római katolikus, 13 református, 824 görög keleti ortodox volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög keleti román temploma 1862-ben épült.
  • Két katolikus temploma közül az egyik 1876-ban, a másik 1908-ban épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

Papd egy régi térképen