Ugrás a tartalomhoz

Gyertyánffy család

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyertyánffy család
A bobdai Gyertyánffy család címere 1795-től
A bobdai Gyertyánffy család címere 1795-től[2]
Ország Magyarország
Származási helyBagratida Királyság
Alapítva1795[3]
AlapítóGyertyánffy Antal
Kapcsolódó családokNákó család
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyertyánffy család témájú médiaállományokat.

A Gyertyánffy család (Eredeti örmény neve: Dserák, jelentése: gyertya) I. Apafi Mihály által letelepített örmény eredetű magyar nemesi család. A fejedelem hívására a 17. században vándoroltak be az Erdélyi Fejedelemségbe. [4] [5]

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A család Ani városából települt át. A kolozsvári kereskedő család - a 4 testvér: Antal, Lukács, Kristóf és Jónás – nemesi címét 1795-ben kapta. 1806-ban a Torontál vármegyei, egyenként több ezer holdat kitevő Bobda, Gyér és Tolvádia uradalmak birtokosai lettek, és felvették a bobdai előnevet. Utódaik jelentős szerepet játszottak a vármegye politikai és gazdasági életében. Kristóf építtette 1815-ben a mai Anker-palota helyén a Gyertyánffy-házat, mely Pest első négy emeletes háza volt. Kristóf unokája Berta, rendszeresen szervezett jótékonysági esteket budapesti palotájukban, a Gresham-palotában. Jónás és utódai, akik a család előnév és földbirtok nélküli ágát alkották, Brassóban telepedtek le, ahol a város jelentős kereskedőcsaládjává váltak; egy részük később Udvarhelyszékre települt át.[6][7]

Katona József egyik vígjátékának, A primadonna cenzúrázta vígjátékból főszereplője egy Gyertyánffy (a műben Gyerfanorinszky Elek), aki Déryné Széppataki Rózának udvarol.[8]

Birtokolt épületek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Gresham-palota helyén állt Nákó-ház, mely bobdai Gyertyánffy Berta budapesti palotája volt
A mai Anker-palota helyén állt a Gyertyánffy-ház, mely Pest első négy emeletes háza volt.

Nevezetes családtagok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyertyánffyak:

  • Lajos (Bobda, 1810 – Görz, 1876) utazó 1840-ben bejárta Egyiptomot, tőle származnak az L. Gyertyanffy feliratok az Abu Szimbel-i sziklatemplom egyik szobrán és más egyiptomi látnivalókon.[10]
Gróf Nákó Kálmánné Gyertyánffy Berta
  • Jónás (Brassó, 1813 – ?) alapította az 1830-as évtized második felében a szentkeresztbányai vaskohót, mely később Székelyföld legjelentősebb vasüzemévé vált.[12]
  • Ferenc (Vargyas, 1827– Sepsiszentgyörgy, 1849) hadnagyként szerzett magának hírnevet az 1848-49-es szabadságharcban, Gál Sándor ezredes székelyföldi hadseregében. Hősi halált halt a tragikus kimenetelű 1849. július 5-i sepsiszentgyörgyi csatában.[13]
  • István (Tibód, 1834 – Budapest, 1930) a budai Pedagogium (a mai ELTE Tanító- és Óvóképző Kar, valamint nevét viselő ELTE Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskola jogelődje) igazgatójaként működött 1873-tól a század végéig, ugyanebben az időben a legnagyobb példányszámú pedagógiai lap, a Néptanítók Lapjának szerkesztője volt. Az általa írt tankönyveket és módszertani könyveket széles körben használták a magyarországi polgári iskolákban és tanítóképzőkben.

Gyertyánfyak:

  • Gyertyánfy Péter (Budapest, 1944 – ) a Szerzői Jogvédő Hivatal, majd az Artisjus főigazgatója volt 1992 és 2008 között. Az ő nevéhez köthető a közös jogkezelés társadalmasítása, az állam intézményből (1953 óta létezett a Szerzői Jogvédő Hivatal) egyesületté alakítása. A Szerzői Jogi Törvény Nagykommentárja (KJK, majd Walters Kuwer Kiadó, Budapest 2000, 2006 és 2014) szerkesztője és társszerzője. További több mint 90 szerzői jogi szakkönyv, illetve szakcikk szerzője.[14][15]
  • Gyertyánfy Miklós a Gránit Pólus Csoport, Magyarország vezető magántulajdonban lévő ingatlan-vagyonkezelőjének vezérigazgatója 2025-től.[16][17]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. "Örmény családnevek: Gyertyánfi". Örménycsaládnevek.hu.
  2. ↑ "Örmény családnevek: Gyertyánfi". Örménycsaládnevek.hu.
  3. ↑ Ekkor kelt nemesi oklevél már Kolozsvár polgáraként említi e néven
  4. ↑ Gyertyánfi család
  5. ↑ Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája
  6. ↑ "A Gresham-palota története". Hozzáférés: 2019. augusztus 6..
  7. ↑ "A kalandos életű festő és zongorista: Gyertyánffy Berta". Múlt kor. Hozzáférés: 2025. március 16..
  8. ↑ "A primadonna cenzúrázta vígjátékból". MEK.
  9. ↑ Szőcs Sebestyén: A városi kérdés az 1832-36. évi országgyűlésen. Budapest, 1996, 70. 75. 261. 312. o. (Várostörténeti tanulmányok 2.)
  10. ↑ Gaboda Péter: Egy reformkori utazó feliratai Felső-Egyiptomban és Alsó-Núbiában. A rejtélyes „L. Gyertyanffy” monogram feloldása. In: Emlékkönyv a Vámbéry Ármin Keleti Szabadegyetem fennállásának 15. évfordulójára 2002-2017. Budapest, 2017, 115-130.o.
  11. ↑ Budapesti Hírlap, 26. évf. 69. sz. (1906. március 11.) és 79. sz. (1906. március 21.)
  12. ↑ Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Hasonmás kiad. Szekszárd : Babits, I. kötet, 82. o.
  13. ↑ Szőcs János: Az első csíki újság, a Hadi Lap (1849). In: Murányi János (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Csíkszereda, 2007, 239-242. 248. 250. o.
  14. ↑ https://copy21.com/2019/06/gyertyanfy-75/
  15. ↑ https://magyarszemle.hu/szerzo/661
  16. ↑ "Gyertyánfy Miklós MRICS". Portfolio.
  17. ↑ "Új vezető a Gránit Pólus élén". Portfolio.hu. Hozzáférés: 2025. január 6..

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája. Budapest, 2010, 287-306. o.
  • Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, 1911, 50., 103. és 124. o.
  • Fancsali János: Adatok a brassói Gyertyánffyak történetéhez. Magyarörmény Kulturális Lapok, 2002/3, 62-66. o.
  • Gyertyánfy András: A Gyertyánffy család története a 19. században. Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület, Budapest, [2018]. (Erdélyi Örmény Múzeum 26.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyertyánffy_család&oldid=28763544”