Újszentiván

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Újszentiván
Újszentiván községháza.JPG
Újszentiván címere
Újszentiván címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeCsongrád-Csanád
JárásSzegedi
Jogállás község
Polgármester Putnik Lázár (független)[1]
Irányítószám 6754
Körzethívószám 62
Népesség
Teljes népesség1899 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség123,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Újszentiván (Magyarország)
Újszentiván
Újszentiván
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 11′, k. h. 20° 11′Koordináták: é. sz. 46° 11′, k. h. 20° 11′
Újszentiván (Csongrád-Csanád megye)
Újszentiván
Újszentiván
Pozíció Csongrád-Csanád megye térképén
Újszentiván weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Újszentiván témájú médiaállományokat.

Újszentiván (szerbül: Нови Сентиван) község Csongrád-Csanád megye Szegedi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szeged központjától 10 kilométerre található dél-délkeleti irányban (Szőreg városrésszel határos, attól alig egy kilométer választja el). Közigazgatási területe nyugat, észak és kelet felől is szegedi területekkel határos, csak délnyugat felől van más szomszédja, Tiszasziget, illetve délkeleti határszéle mintegy 3-4 kilométernyi hosszon a déli országhatárral esik egybe, amin túl már szerbiai területek nyúlnak el. A település központjától nagyjából 5 kilométerre folyik a Tisza (a folyónak mintegy 400 méternyi, bal parti partszakasza húzódik a község közigazgatási területének nyugati szélén).

Megközelítése[szerkesztés]

A település közúton a Szőreg-Kübekháza-Klárafalva közti 4302-es útból kiágazó 43 104-es számú mellékúton érhető el amely innen még továbbvezet Tiszaszigetre. Régen vasútvonal is érintette a települést, de az már nagyon régen, évtizedekkel ezelőtt megszűnt, azóta a legközelebbi vasútállomás Szőregen található (Szőreg vasútállomás).

Földrajza[szerkesztés]

Földtan[szerkesztés]

Újszentiván tektonikai szerkezetét tekintve a Tiszai nagy szerkezeti egységhez, azon belül a Békés-Kodrui övhöz tartozik, harmadidőszaki medencealjzata idős gránit és kristályos pala. A település átlagos tengerszint feletti magassága 78 m.[3]

Domborzat[szerkesztés]

Újszentiván község a Marosszög és a Dél-Tisza-völgy kistájakon található.

A Marosszög kistáj 78 és 88,4 méter közötti tengerszint feletti (tszf-i) magasságú, kis átlagos relatív reliefű (átlagérték 0,5 m/ km2) ártéri szintű tökéletes síkság, amelyet kisebb szigetek tarkítanak. A felszíni formák nagyobb része folyóvízi eredetű; a felszínt a Tisza és a Maros különböző mértékben feltöltődött holtágai, morotvaroncsai fedik. Újszentiván és Tiszasziget között egykori meder lenyomata található, mely Tiszaszigetet öleli át félkörívesen déli irányból. A lösziszappal fedett ármentes térszínek 2–3 méterrel magasabbak környezetüknél. Az eolikus felhalmozódást tükrözik a helyenként előforduló szélbarázdák és garmadabuckák. Ez az ország legmélyebb fekvésű kistája.

A Dél-Tisza-völgy kistáj 77 és 91 méter közötti tszf-i magasságú, kis relatív reliefű ártéri szintű síkság. Relatív reliefe 0–2 m/km2 közötti; tagoltabb felszín csak az infúziós löszből képződött ármentes kiemelkedések és az övzátonyok, parti zátonyok környezetében akad. Az előbbiek olykor 2 métert is elérő, kicsipkéződött szélű tereplépcsővel csatlakoznak az ártérhez. A felszíni formák döntő többségükben folyóvízi eredetűek. A kistáj 83 méter alatti részei a folyószabályozások előtt általában időszakosan vízzel borítottak voltak.[4]

Éghajlat[szerkesztés]

Meleg, száraz éghajlatú kistáj. Az évi napsütés összege megközelíti a 2020 órát, a nyári 840, a téli 190-195 óra. Újszentiván évi középhőmérséklete 12 Co. A terület erősen veszélyeztetett aszállyal. A globális sugárzás évi összege 4500-4600 MJ/m2 (Dávid et. al. alapján 2002). Az átlagos szélsebesség egy nyári napon 2,5–3 m/s, tipikus széliránya ÉNy-i, a D-i és a DK-i. Az éves csapadékösszeg átlaga 1960 és 1990 között 500–550 mm, napjainkra fokozatosan szárazodó tendenciát mutat. A vegetációs időszakban 310–320 mm eső várható. A hótakarós napok átlagos évi száma 31 nap, átlagosan 17 cm-es maximális vastagsággal.[5]

Vízrajz[szerkesztés]

Újszentivánnak kb. 350 m-es szakasza érinti a Tiszát, ezáltal hazánk második legnagyobb folyója is a település felszíni vizei közé tartozik. A Duna leghosszabb mellékfolyója a Tisza, teljes hossza 966 km, ebből ma 780 km hajózható (Újszentiván tiszai szakasza is ide tartozik). A Tisza vízgyűjtő területe meghaladja a 157.000 km2-t. A folyó vízállása erősen ingadozó.

Újszentivánhoz legközelebbi mérőállomás Szegeden található. Szegednél a Tisza vízgyűjtő terület 138.408 km2, a torkolattól mért távolsága 173,5 km, a vízmérce „0” pontjának jelenlegi magassága 73,7 mBf.

Talaj[szerkesztés]

A község területén genetikai talajtípus szerint 3 talaj található: réti talaj; fiatal, nyers öntéstalaj; illetve sztyeppesedő réti szolonyec. Ezek talajérték száma 50 és 10 közé tehető, ami a 100-as skálán átlagosnak és átlag alatti minőségű talajoknak mondhatók.[6]

Élővilág[szerkesztés]

A településen nem található természet- és környezetvédelmi terület.

A folyók szabályozását, a bel- és vadvizeket levezető csatornák kialakításával a táj képe lényegesen megváltozott. A Tisza-Maros szögben egykori feljegyzések alapján még farkas, hód, vadmacska, vidra is élt; ma azonban csak denevér, hörcsög, mezei nyúl, mezei pocok, patkány, őz, ürge, róka és vakond él. A madárvilág összetételében is jelentős változás következett be, napjainkban leginkább egerészölyv, fácán, fakopáncs, fogoly, fürj, gerle, tőkés réce, vetési varjú és mezei veréb népesíti be a területet. Tovább tarkítja az élővilág gazdagságát a rengeteg átvonuló madár melyek az év változatos időszakaiban választják ideiglenes otthonuknak a Tisza-Maros szögét. Invazív állatfajok is előfordulnak a településen, többek közt ilyen a zöld vándorpoloska, a krumplibogár, a spanyol meztelencsiga, a vörösfülű ékszerteknős.

Története[szerkesztés]

Újszentiván neve a középkorban Szent Iván volt, melyet templomáról kapott.

Először 1411-ben említik, Zenth Iwan néven. Kezdettől fogva kisebb nemesi családok birtokolták, magyar jobbágyok lakták - a XVII. század közepéig, amikor a felszabadító háborúk következtében elpusztult. 1783-ban Ószentivánról (a mai Tiszaszigetről) ideköltözött a szerb lakosság. A XIX. század derekán Csanádról rajnai frank eredetű, jómódú németség települt be, mely példamutató istállózó jószágtartást folytatott. A Szegedről kirajzott dohánykertész és bérlő, cselédsorban élő magyarság hosszú időn át a legszegényebb rétegként élt errefelé. Németek - főleg az 1944. évi menekülés, s 1946-os kitelepítésük következtében - mára alig maradtak.[7]

Az első világháborút követően Újszentiván - Tisza Maros szög többi községével együtt – 1918. november 21-étől 1921. augusztus 21-ig megszállás következtében a Szerb – Horváth – Szlovén királysághoz tartozott. A háború és megszállás után mintegy 250 szerb kivándorolt Jugoszláviába.[8] A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökkanizsai járásához tartozott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Talpai János (független)[9]
  • 1994–1998: Dr. Talpai János (független)[10]
  • 1998–2002: Dr. Talpai János (független)[11]
  • 2002–2006: Dr. Talpai János (független)[12]
  • 2006–2010: Putnik Lázár (független)[13]
  • 2010–2014: Putnik Lázár (független)[14]
  • 2014–2019: Putnik Lázár (független)[15]
  • 2019-től: Putnik Lázár (független)[1]

A képviselő-testület tagjai a 2019-es önkormányzati választás után Putnik Lázár polgármester, dr. Juhász Tibor alpolgármester, továbbá Bartalos Balázs, Dunai József*, Révész Rozália, dr. Talpai János* és Tarjánné Kádár Piroska* képviselők lettek; a csillaggal jelölt képviselők a Vállalkozók Szentiváni Egyesülete jelöltjeiként, a többiek függetlenként jutottak mandátumhoz.[1]

Népesség[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 3%-a szerb, 1%-a cigány és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[16]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,5%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 1,7% cigánynak, 0,8% németnek, 0,4% románnak, 3,4% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (19,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,3%, református 4,3%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 23% (30,4% nem nyilatkozott).[17]

Nevezetességei[szerkesztés]

Gazdasága[szerkesztés]

A település két legnagyobb vállalkozása a Faktum bútorüzem és a Bovira Zrt.[18]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Újszentiván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Dövényi, Zoltán. Magyarország kistájainak katasztere 
  4. Mezősi, Gábor. Magyarország természetföldrajza 
  5. Dövényi, Zoltán. Magyarország kistájainak katasztere 
  6. AGROTOPO | MTA ATK TAKI. www.mta-taki.hu. [2019. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 6.)
  7. Történet - Újszentiván Község (hu-HU nyelven). www.ujszentivan.hu. [2018. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 17.)
  8. Újszentiván. www.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2018. június 17.)
  9. Újszentiván települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. Újszentiván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  11. Újszentiván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  12. Újszentiván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  13. Újszentiván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  14. Újszentiván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
  15. Újszentiván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  16. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  17. Újszentiván Helységnévtár
  18. Újszentiván - cégek és vállalkozások. www.szakkatalogus.hu. [2017. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 2.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]