Törökkanizsai járás
Megjelenés
| Törökkanizsai járás | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Vármegye | Torontál vármegye |
| Járási székhely | Törökkanizsa |
| Települések száma | 22 (1913.) |
| városok | - |
| nagyközségek | 14 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 47 639 fő (1910)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
A Törökkanizsai járás Torontál vármegye egyik járása volt.
Települései 1913-ban
[szerkesztés]- Battyánháza
- Csóka
- Deszk
- Egyházaskér
- Feketetó
- Gyála
- Hódegyháza
- Józseffalva
- Kanizsamonostor
- Klárafalva
- Kübekháza
- Magyarmajdány
- Óbéb
- Ókeresztúr
- Oroszlámos
- Ószentiván
- Rábé
- Szanád
- Szőreg
- Tiszaszentmiklós
- Törökkanizsa
- Újszentiván
A járás székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése óta mindvégig Törökkanizsa volt. A trianoni békeszerződés után a járás túlnyomó többsége a megalakuló Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz került. Csak a következő települések maradtak a Magyar Királyság területén:
- Deszk
- Gyála egy lakatlan külterületi része, amin ezután átmenetileg ugyancsak Gyála nevű községet alapítottak. A nevét nemsokára Gyálarétre változtatták. Ma Szeged egyik városrésze.
- Klárafalva
- Kübekháza
- Ószentiván (ma Tiszaszigetnek hívják)
- Szőreg, ma Szeged városrésze
- Újszentiván
A járást 1923-ban a Torontál vármegye teljes Magyarországon maradt területét magába foglaló Torontáli járásba olvasztották be.
Források
[szerkesztés]Magyar Szent Korona Országainak Helységnévtára, 1913.