Elemér (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Alsóelemér szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Elemér (Елемир / Elemir)
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetKözép-bánsági
KözségNagybecskerek
Rang falu
Irányítószám 23208
Körzethívószám +381 23
Népesség
Teljes népesség4690 fő (2002) +/-
Népsűrűség65 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság78 m
Terület72,6 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Elemér (Szerbia)
Elemér
Elemér
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 26′ 34″, k. h. 20° 17′ 53″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 34″, k. h. 20° 17′ 53″
A Wikimédia Commons tartalmaz Elemér témájú médiaállományokat.

Elemér (1899-ig Német-Elemér és Szerb-Elemér, szerbül Елемир / Elemir, németül Elemer) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben. Korábban két község, Alsó- (vagy Német-) és Felső- (vagy Szerb-) Elemér volt.

Fekvése[szerkesztés]

Nagybecskerektől 10 km-re északnyugatra fekszik, közigazgatásilag hozzá tartozik.

Története[szerkesztés]

Első lakói Bácskából idemenekült szerbek voltak, akik a török kincstári földön, az el-emírjén telepedtek le, innen a falu Elemirje neve.

1796-ban németek telepedtek le, akik a szerbekkel nem fértek össze, és kettéválasztották a községet Felső- és Alsóelemérre. Egykori birtokosa Kiss Ernő honvéd tábornok aradi vértanú, akinek testét az általa 1846-ban építtetett templom kriptájában helyezték el, amit többször kifosztottak.

A Kiss-család kastélyát 1936-ban bontották le.[1]

1910-ben Alsóelemérnek 1011, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Felsőelemérnek 3440 lakosából 3075 szerb, 195 német és 121 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott. 2002-ben 4690 lakosából 4158 szerb, 93 magyar volt.

Elemér ma egyike azoknak a helységeknek, amelyeket az úgynevezett petróleum korszak jövedelme és a mezőgazdaság tart életben. Itt futnak össze a szerbiai kőolajvállalat vezetékei, és innen továbbítódik a pancsovai illetve az újvidéki finomítókhoz a bácskai és bánsági lelőhelyeken kibányászott "fekete arany", azaz kőolaj. A mai fogyasztási arányok mellett az itt nyert kőolaj még a hazai szükségleteket sem elégíti ki, ám a lelőhelyek - Szerbia egyedüli kőolajforrásaként - továbbra is jelentősek.

Népesség[szerkesztés]

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
4656 4757 4886 5001 4998 4724 4690[2] 4338[3]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 4158 88,65
Cigányok 181 3,85
Magyarok 93 1,98
Jugoszlávok 54 1,15
Horvátok 24 0,51
Macedónok 11 0,23
Szlovének 7 0,14
Albánok 4 0,08
Montenegróiak 3 0,06
Ukránok 3 0,06
Románok 2 0,04
Muzulmánok 2 0,04
Csehek 1 0,02
Szlovákok 1 0,02
Ruszinok 1 0,02
Németek 1 0,02
Bunyevácok 1 0,02
Egyéb/Ismeretlen[4]

Híres emberek[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.dvorci.info/dvorci/elemir/info.php
  2. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
  3. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) népesség/Elemér (település) nevű ref-eknek
  4. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  

További információk[szerkesztés]