Versecvát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Versecvát
(Ватин / Vatin)
Utcarészlet a görögkeleti templommal
Utcarészlet a görögkeleti templommal
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Dél-bánsági
Község Versec
Rang falu
Irányítószám 26337
Körzethívószám +381 26
Népesség
Teljes népesség 238 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 15 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 82 m
Terület 16,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Versecvát (Szerbia)
Versecvát
Versecvát
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 14′ 03″, k. h. 21° 14′ 22″Koordináták: é. sz. 45° 14′ 03″, k. h. 21° 14′ 22″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Versecvát témájú médiaállományokat.

Versecvát (szerbül Ватин / Vatin, németül Wattin) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Versec községben.

Fekvése[szerkesztés]

Versectől északra, a román határ mellett, Temesmóra délnyugati szomszédjában fekvő település.

Története[szerkesztés]

Versecvát környéke 1769-72 között

Verseczvát, előző nevén Vattina nevét 1421-ben Wath néven említették először az oklevelek, majd 1427-ben Waad néven írták. A középkorban Krassó vármegyéhez tartozott.

1421-ben Wath a Nagylaki Jánkfi-család birtoka volt, majd 1427-ben Zsigmond király adta adományként Nagymihályi Albert várnai perjelnek.

1550-ben Nagymihályi Sandrin és testvére Gábor tartott igényt a birtokra.

Az 1717. évi kamarai jegyzék Ovdino néven említette, az 1723-1725. évi Mercy-féle térképen Fattina néven szerepelt. 1779-ben Temes vármegyéhez csatolták. 1838-ban kamarai birtok volt, majd gróf Gyürky Lászlónének és gróf Gyürky Viktornak volt itt nagyobb birtoka.

1910-ben 647 lakosából 166 magyar, 91 német, 354 szerb volt. Ebből 244 római katolikus, 4 református, 398 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Verseczi járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés]

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
548 586 553 489 417 316 250[2] 238[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 133 53,20
Magyarok 67 26,80
Jugoszlávok 12 4,80
Románok 10 4,00
Németek 5 2,00
Szlovének 3 1,20
Macedónok 2 0,80
Csehek 1 0,40
Egyéb/Ismeretlen[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

A római katolikus templom
  • Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.