Réthely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Réthely
(Ритишево / Ritiševo)
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Dél-bánsági
Község Versec
Rang falu
Körzethívószám +381 13
Népesség
Teljes népesség 549 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 78 m
Terület 21,0 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Réthely (Szerbia)
Réthely
Réthely
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 03′ 34″, k. h. 21° 13′ 28″Koordináták: é. sz. 45° 03′ 34″, k. h. 21° 13′ 28″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Réthely témájú médiaállományokat.

Réthely (szerbül Ритишево / Ritiševo, románul Râtișor, németül Ritischevo) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Versec községben.

Fekvése[szerkesztés]

Versectől délnyugatra, Temespaulis, Temesvajkóc és Porány közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Réthely török hódoltság előtti történetéről nem maradtak fenn írásos adatok, de a hódoltság végén már lakott helyként említették, és az 1717. évi kamarai jegyzékben is szerepelt Rodischeva néven, 27 házzal.

A gróf Mercy-féle térképen is jelölve volt Redisova alakban.

1838-ban 86 egész jobbágytelket írtak itt össze, és kincstári birtok volt.

A település hivatalos neve a 19. században Rettisova volt, melyet 1894-ben változtattak mai Réthely nevére, belügyminiszteri engedéllyel.

1910-ben 1223 lakosából 4 magyar, 1150 román, 41 szerb volt. Ebből 13 római katolikus, 1202 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Verseczi járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés]

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
1157 1099 1098 1017 954 808 509[2] 549[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Románok 367 72,10
Cigányok 67 13,16
Szerbek 43 8,44
Magyarok 12 2,35
Jugoszlávok 7 1,37
Horvátok 4 0,78[3]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görögkeleti temploma - a 18. század végén épült

Jegyzetek[szerkesztés]

Réthely egy régi térképen

Források[szerkesztés]

  • Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.