Tóthfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tóthfalu (Тотово Село / Totovo Selo)
[[Fájl:
Szent József a Munkás Templom
Tóthfalu központja.
Tóth József földbirtokos szobra
A Tóthfalusi Általános Iskola épülete
Tóth József valamikori kúriája
|250px]]
[[Fájl:
Címer
|112x150px|Tóthfalu címere]]
Tóthfalu címere
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetÉszak-bánsági
KözségMagyarkanizsa
Rang falu
Irányítószám 24427
Körzethívószám +381 24
Testvérvárosok
Lista
Gyergyócsomafalva község
Népesség
Teljes népesség709 fő (2002)[1] +/-
Népsűrűség61 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság106 m
Terület42,1 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tóthfalu (Szerbia)
Tóthfalu
Tóthfalu
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 57′ 26″, k. h. 19° 55′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 57′ 26″, k. h. 19° 55′ 00″
Tóthfalu weboldala

Tóthfalu (szerbül Тотово Село / Totovo Selo) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Magyarkanizsa községben. Szinte teljes lakossága magyar nemzetiségű.

Fekvése[szerkesztés]

A magyar-szerb határtól kb. 30 km-re délre, a Tisza folyótól 12 km-re nyugatra, Oromhegyes és Völgyes közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

A falu kialakulása - amint a neve is bizonyítja - Tóth József néhai földbirtokosnak köszönhető, aki birtoka egy részét tanyája közelében részben kiosztotta, részben eladta házhelyekként napszámosainak és egyéb föld nélküli lakosoknak.

Később, 1905-ben felépült a település temploma, századunk második évtizedétől kezdve pedig elkészült az elemi iskola és egy csendőrállomás is, sőt csakhamar bolt is létesült. Ily módon az eredeti településmag is kikristályosodott több egykori dűlőút kereszteződésének tájékán.


Tóthfalu sokáig nem volt önálló, csak 1948-ban, a kanizsai határ átszervezése révén nyert önrendelkezést. Ekkortájt gyarapodott jelentősen lakossága is, az elhagyott, lerombolt tanyák lakóinak betelepülése révén.

Az utóbbi két évtizedben azonban ez a folyamat is az ellenkezőjére fordult, mert az iskolát végzett, szakképesítést szerző fiatalság a városokba, Kanizsára és Szabadkára áramlott. Ebben az apadásban csak a 90-es évek jelentettek változást mind közigazgatási, mind pedig gazdasági vonatkozásban. Tóthfalu önálló helyi közösséggé vált, postája lett, és közlekedési elszigeteltsége is megszűnőben van a szabadkai, kanizsai buszjáratok bevezetésével. Nemrégiben megépült egy malom, a kőolaj-kiaknázás pedig újabb gazdasági, elhelyezkedési előnyökkel járt.

Művelődési szempontból a Munkás Szent József templom plébániájának, lelkigyakorlatos házának és a keretében létesült Logos Grafikai Műhelynek van nagy jelentősége, amely nyomdaként is, kiadóként is tevékenykedik.

A falu szép természeti környezete jellegzetes, dél-alföldi táj. Területének zöme 102 m tengerszint feletti magasságú, tehát fennsík jellegű, noha néhány magasabb domb is látható. Mindez kiváló mezőgazdasági lehetőségeket biztosít. Tóthfalu ma fejlődő állattenyésztő-földművelő település. Az állattenyésztés megfelel az intenzív gazdálkodás elvárásainak. Ami a földművelést illeti, a búza-, kukorica-, cukorrépa- és napraforgó-termesztés a legerőteljesebb. A földművelő gazdaságok igen magas szinten gépesítettek.

Népesség[szerkesztés]

Demográfiai változások[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002
1038 1161 1214 1073 923 765 709[2]

Etnikai összetétel[szerkesztés]

Nemzetiség Szám %
Magyarok 705 99,43
Szerbek 2 0,28
Jugoszlávok 1 0,14
Egyéb/Ismeretlen[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]