Kishomok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kishomok (Мали Песак / Mali Pesak)
Iskola
Iskola
Kishomok címere
Kishomok címere
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetÉszak-bánsági
KözségMagyarkanizsa
Rang falu
Körzethívószám +381 24
Népesség
Teljes népesség115 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság81 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kishomok (Szerbia)
Kishomok
Kishomok
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 46° 04′ 38″, k. h. 19° 58′ 33″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 38″, k. h. 19° 58′ 33″

Kishomok (szerbül Мали Песак / Mali Pesak) falu Szerbiában, Vajdaságban. Közigazgatásilag a Martonosi helyi közösség része. Lakossága főként tejtermelésből és állattenyésztésből él. A településnek nincs óvodája, iskolája és temploma se, így a hívek a szomszédos településekre, Kispiacra vagy Martonosra, illetve Magyarkanizsára járnak imádkozni és tanulni. A faluház ami egykor iskola volt Volt hogy bolt volt hogy csak üresen állt de 2017 novemberében külső belső felújításoknak köszönhetően újra szép és nem áll üresen a falu gyűjtögeti a pénzecskét és folyamatosan tesznek vesznek valamit egymásért.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Kishomok Szerbiában, Vajdaság Észak-Bánsági körzetében fekszik, Magyarkanizsa Községben. Martonostól 8 km-re nyugatra, és a Szerb-Magyar Határtól 10 km-re. Az átlagos tengerszint feletti magasság 81 m.

Népessége[szerkesztés]

  • 1948: 390
  • 1953: 382
  • 1961: 269
  • 1971: 294
  • 1981: 165
  • 1991-ben 150 lakosából 146 magyar
  • 2002-ben 115 lakosából 115 magyar

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét az itt található homokos talajról kapta, ebből lett Kishomok. Szerbül Мали Песак / Mali Pesak,ami ugyanúgy Kishomokot jelent.

A falu másik, tréfás neve a Neszür, ami az itt jelentős szőlőkkel, borászattal kapcsolatos.

Története[szerkesztés]

Kishomok új település, a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben keletkezett; 1881-ben csak 7-8 háza volt a homokterületen áthaladó út mentén. Kialakulása egyrészt annak köszönhető, hogy a felparcellázott területet a földnélkülieknek telekként eladták, másrészt közlekedési szerepének.

A mai település történeti magva a régi szabadka-kanizsai kocsiút egy szakasza, amely Martonost is összekötötte Szabadkával. Még nagyobb szerepe volt a XVIII. században, amikor a martonosi, kanizsai, szabadkai katonai sáncokat kötötte össze. Ebből ágazik ki két másik helyi jellegű út: az egyik a Nagy-járásra vezet, a másik pedig a martonosi határ legtávolabbi pontjai felé. Ennél az útkereszteződésnél volt egy csárda és pihenőhely, illetve az Eremics nemesi család tanyája.

A mai falucska négy utcából áll illetve több szétszórt tanyacsoportból. Ezen a területen két talajtani határ is található: nyugaton a sárga és a fekete homok, keleten pedig a sárga homok a réti feketefölddel érintkezik. A környéken van két jelentős halom, a Nagy-halom és a Kettős-halom, amelyek a valamikori birtokok határát jelezték.

A faluban Kettő középület található a faluház és a fabarakk illetve egy közösségi tér ahol a falunapot rendezik meg.

Kishomokon nincs templom imádkozás céljára egy útszéli keresztet helyeztek el. Minden évben kijönnek a szomszédos falvakból egy-egy pap és hagyományosan végigszentelik a házakat. Kishomokon a lakosság Római Katolikus vallású.

A faluban temető sincs erre a célra vagy a Martonosi vagy a Kispiaci Temetőkben temetnek.

A bolt jó pár éve bezárt már, a helyiek általában nagyobb bevásárlásokat ejtenek meg.

A faluház Homlokzatán a címer és a név

Népesség[szerkesztés]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002
390 382 269 294 165 150 115[2]

2002-ben mind a 115 lakosa magyarnak vallotta magát.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]