Ugrás a tartalomhoz

Adorján (Szerbia)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Adorján (Адорјан / Adorjan)
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetÉszak-bánsági
KözségMagyarkanizsa
Rangfalu
Irányítószám24425
Körzethívószám+381 24
Népesség
Teljes népesség1128 fő (2002)
Népsűrűség57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság79 m
Terület19,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 59′ 50″, k. h. 20° 02′ 25″45.997222°N 20.040278°EKoordináták: é. sz. 45° 59′ 50″, k. h. 20° 02′ 25″45.997222°N 20.040278°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Adorján témájú médiaállományokat.

Adorján (szerbül Адорјан / Adorjan) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Magyarkanizsa községben.

Fekvése

[szerkesztés]

Magyarkanizsa és Zenta közt, a Tisza jobb partján, a Körös-ér torkolatától délre fekszik.

Története

[szerkesztés]

Adorján Árpád-kori település. Nevét 1271-ben említette először oklevél Adryanként.

Adorján az egykori Bodrog vármegye legismertebb Tisza-parti települése volt.

Két részből állt, mely részeket a 15. század elejétől Alsó- és Felső- névvel különböztették meg egymástól. Felsőadorján, melyben az 1299-ben romokban heverő Szent Márton monostor és Szent György búcsújáró templom állt, a Haraszt nemzetség birtoka volt, mely a nemzetség tagjai között cserélt gazdát. Laki Sebestyén fiai Miklós és Jakab adták át itteni birtokrészüket Tárnoki Ambrus fiának Sándornak és Bernát fia Lőrincnek.

1331-ben a birtokot, mint az örökös nélkül elhalt Lesták birtokát Károly Róbert király odaadta Magyar Pál gimesi várnagynak.

1920 augusztusában szerb csapatok a falut elpusztították, számos magyar esett áldozatul a civilek ellen elkövetett támadásnak.[1]

1944. október 31-én a faluba bevonuló szerb partizánok a magyarellenes terror részeként 52 férfit lőttek a Tiszába.[2]

Népesség

[szerkesztés]

Demográfiai változások

[szerkesztés]
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002
1542 1504 1335 1236 1203 1158 1128[3]

Etnikai összetétel

[szerkesztés]
Nemzetiség Szám %
Magyarok 845 76,68
Románok 191 17,33
Cigányok 57 5,17
Szerbek 5 0,45
Ukránok 2 0,18
Muzulmánok 1 0,09
Jugoszlávok 1 0,09[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Nemzeti Ujság, 1920. augusztus (2. évfolyam, 182-206. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. december 13.)
  2. Könnyek áztatták Adorján földjét 1944. október 31-én. Vajdaság Ma hírportál, 2016. október 31. www.vajma.info (Hozzáférés: 2024. január 13.)
  3. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
  4. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  

Források

[szerkesztés]