Eperjes (Magyarország)

	Eperjes
	Eperjes temploma
	; Eperjes címere
	; Eperjes címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Csongrád-Csanád
Járás	Szentesi
Jogállás	község
Polgármester	Kabai Mátyás (független)
Irányítószám	6624
Körzethívószám	63
	Népesség
Teljes népesség	548 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	7,08 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	73,89 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Eperjes Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 42′ 26″, k. h. 20° 33′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 26″, k. h. 20° 33′ 41″
	Eperjes Pozíció Csongrád-Csanád megye térképén
	Eperjes weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Eperjes témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a magyarországi településről szól. Hasonló címmel lásd még: Eperjes (egyértelműsítő lap).

Eperjes (1954-ig Kiskirályság) község Csongrád-Csanád megye Szentesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Csongrád-Csanád megye északkeleti részén fekszik. Szomszédai észak felől Szarvas, északkelet felől Csabacsűd, kelet felől Nagyszénás és Gádoros, dél felől Árpádhalom, nyugat felől Fábiánsebestyén, északnyugat felől pedig Szentes Cserebökény nevű külterületi városrésze.

A falutól északra találhatók a cserebökényi puszták, melyek a Körös–Maros Nemzeti Park védett területei közé tartoznak.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton Fábiánsebestyén és Gádoros felől közelíthető meg, mindkét irányból a 4403-as úton. Szentessel a 4402-es út köti össze, közigazgatási területét érinti még, a déli határszélét kísérve a 4642-es út is, a 4446-os út pedig a határszélén indul Orosháza irányába. Ugyancsak a déli határszéle mentén húzódik a Kiskunfélegyháza–Orosháza-vasútvonal egy szakasza, amelynek egy megállási pontja van itt, Újváros megállóhely, Eperjes Újváros nevű külterületi településrésze mellett.

A falun keresztülhalad az Alföldi Kéktúra.

Története[szerkesztés]

1935-ben alakult Kiskirályság néven Derekegyház és Nagymágocs területrészeiből. Az Eperjes nevet 1954-ben kapta. 1947-ben Cserebökény, 1956-ban Árpádhalom megalakításakor határrészeket csatoltak el a falutól, így területe csökkent.^[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Horváth Ferenc (FKgP)^[4]
1994–1998: Horváth Ferenc (FKgP)^[5]
1998–2002: Kollár János (független)^[6]
2002–2006: Kollár János (független)^[7]
2006–2010: Dr. Kiss Csaba (független)^[8]
2010–2014: Dr. Kiss Csaba (független)^[9]
2014–2019: Kós György Gergő (független)^[10]
2019-től: Kabai Mátyás (független)^[1]

A településen a 2006. október 1-jén megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 8 polgármesterjelölt indult.^[8] Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak öt település lakói szavazhattak, ennél több (9 vagy 10) aspiránsra pedig öt másik településen volt példa.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 0,2% németnek mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,2%, református 6,3%, evangélikus 4,6%, görög katolikus 0,2%, felekezeten kívüli 30,2% (21% nem nyilatkozott).^[12]