Száraz-ér (Maros)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Száraz-ér
A Száraz-ér Battonyán
A Száraz-ér Battonyán
Közigazgatás
Országok Románia, Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz 167 km
Vízgyűjtő terület 1304 km²
Forrás Maros
Torkolat Batidai mocsarak
é. sz. 46° 10′ 51″, k. h. 20° 32′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 51″, k. h. 20° 32′ 13″

A Száraz-ér a Maros folyó mellékága, amely a romániai Arad melletti Holt-Marosból indul, és Földeáktól északnyugatra a Batidai mocsarakba torkollik. Magyarországon az ér nagy része Békés megye területére esik, de átnyúlik Csongrád megyébe is. A román oldalon Arad megye nyugati részét érinti. 1889-re szabályozták, a 19. század végéig dereglyékkel hajózható volt.

A neve eredete: az 1840-es években kiszáradt, és burgonyát termeltek a medrében.

Érintett települések[szerkesztés]

Állatvilága[szerkesztés]

A vízisikló gyakori az érnél
A függőcinege is a vízközeli területeken fészkel

A madarak közül itt fészkel például a kis vöcsök, nádirigó, vízityúk is. Az átvonuló szárnyasok közül a gólyatöcs, daru, bölömbika is rendszeresen megjelenik. A kagylókat a festőkagyló, tavikagyló, nagy gömbkagyló képviseli. A hüllők közül gyakori faj a vízisikló, ritka a mocsári teknős. A halak közül egyedül a réti csík előfordulása érdemel említést. A kétéltűek közül előfordul a kecskebéka, a zöld levelibéka és a tarajos gőte is. Az ízeltlábúak közt fellelhető a nádi acsa, déli szitakötő, fehér pásztor stb. Az emlősök között felbukkan a vízipocok és az európai vidra is.


Növényvilága[szerkesztés]

A nádasok szélén elterjedt tavi káka, vízi harmatkása. A vizenyős területeken kevés vesszős füzény, kisvirágú füzike fedezhető fel. Az iszapos töltésoldalak növénye a réti szittyó, réti peremizs, martilapu, fűzlevelű peremizs.

Források[szerkesztés]