Balaton-felvidéki borvidék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balaton-felvidéki borvidék
Adatok
Minőségbesorolási kategória I., II. osztályú szőlőkataszter, nemzetközi besorolása nincs
Besorolás éve 1990
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém megye, Zala megye
Borrégió Balaton borrégió
Éghajlat enyhe, kontinentális
Talajösszetevők bazalt és tufája, agyag, homok, márga és dolomit
Régió területe 5200 hektár
Szőlőfajták olaszrizling, szürkebarát, tramini, ottonel muskotály, rizlingszilváni, chardonnay és cserszegi fűszeres
Érési időszak szeptember vége
Bortermelés cserszegi fűszeres

A Balaton-felvidéki borvidék a Dunántúl közepén, a Balaton északi partjának középső–nyugati részén található. Területe nem egységes, éppen hogy csak összefüggő, ugyanis középső részébe beékelődik a Badacsonyi borvidék:

Teljes területe: 5200 ha, amiből 5140 ha az I. osztályú. A szőlővel betelepített terület 1508 ha.[1] Az egész borvidék a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.

Történet[szerkesztés]

Az egész Balaton borrégióra jellemző a 2000 éves római szőlőművelés hagyományainak részleges továbbvitele.

Az 1300-as évek elején a Veszprémi püspökség hozott létre kiterjedt szőlőbirtokokat ezen a vidéken. A következő századokban a királyi, főúri és kisnemesi birtokok, szőlőskertek borai nagy hírnévre tettek szert, és már a középkorban délnémet területekre, az Alpokon túlra is szállították őket. A legnagyobb szőlőbirtokai az Esterházy családnak voltak.

A borvidék 1990-ben vált önállóvá; mai nevét pedig 1999-ben kapta.

Káli-medence, a magyar Provence

A Balaton-parton futó 71-es útról, Zánkánál térünk le. A vidéket már a kerékpárosok is felfedezték maguknak. A közeli Balatont immár körbeérő kerékpárúthoz kapcsolódnak a kitáblázott, kis forgalmú, csendes utak; a falvak közti csekély távolság pedig remek kerékpáros kirándulóhellyé teszi a Balaton északi partjától csupán néhány km-re fekvő Káli-medencét.

A táj mediterrán hangulatú, és nem véletlenül. A vulkáni kúpok déli lejtői hamar átmelegszenek, a közeli Bakony pedig megvéd az északról érkező szelektől, viharoktól. A hegyek bazaltja jó hőtartó képességével, míg a közeli Balaton nagy vízfelületével csökkenti a hőingadozást. Mindezen tényezők együtt speciális mediterrán mikroklímát alakítanak ki a medencében. Az országban itt kezdődik leghamarabb a tavasz és tart legtovább az ősz.

A Káli-medence jó földrajzi adottságainak köszönhetően már a történelem kezdetei óta lakott, éltek itt a késő bronzkorban harcias kelták, eraviszkuszok. A Káli–medence A Balaton előidézte mikroklíma miatt ideális hely szőlőtermesztésre, a vulkáni vörös talaj és a kő pedig az itt termő bor zamatát adja – ezt már, mint sok minden mást, a rómaiak is tudták. Kékkút forrását is ők fedezték fel, olyannyira, hogy a forrás vize Theodora bizánci császárné kedvenc itala volt. A hegy levét pedig annyira élvezték, hogy Probus császár idején a környékbeli borokat a Vinea Pannonia Nobilis Districtus kitüntető megkülönböztetéssel illették. A honfoglalást követően így a magyar bor előállításának hármas alapja volt: egyrészt a magyarság magával hozott belső-ázsiai és kaukázus-vidéki hagyományai, másrészt a Pannóniában és ezen belül is a Balaton-felvidéken fennmaradt és átvett római gyakorlat, harmadrészt a térítő bencés és később megtelepedő más tanító rendek által közvetített Itáliából, Burgundiából, Anjouból, Rajna-völgyéből hozott és átadott ismeretanyag és ízlésvilág.

A Káli-medence honfoglaló őseink, a Kál horka (főbíró, Árpád egyik vezére) nemzetségének szállásterülete volt. Nevét több, máig fennmaradt (Köveskál, Mindszentkálla, Szentbékkálla) és ma már elpusztult, csak romjaiban látható falu (Kerekikál, Töttöskál, Sásdikál, Sóstókál) neve is őrzi. Az ősi idők óta kiváló borairól ismert vidék települései az Árpád-házi királyok idején jelentős kiváltságokat kaptak. A királyi udvarnak külön bortermő helye volt a Balaton-felvidéki 7 Kál község vidéke, melyek lakossága minden adófizetés alól mentesültek annak fejében, hogy a királyi asztalra nekik kellett a borokat szállítani egészen 1341-ig. Egyes községek, mint Köveskál lakói pedig kiváló boraikért nemesi rangot is kaptak. A kisnemesi községek a reformáció idején az új vallás hívei lettek. Kővágóörs lakosságának döntő többsége mindvégig megmaradt evangélikusnak, míg a másik három falué a református vallást vette fel. Templomaik külsőleg a XVIII. század második felének és a XIX. század elejének stílusjegyeit mutatják. A XIX. század nagy filoxéra járványa a Balatonfelvidéki-borvidék szőlőültetvényeit elpusztította, mely után hatalmas hittel új fajokat telepítettek be a szőlősgazdák. Hitük és munkájuk előtt fejet hajtunk, mert ma is az ő befektetéseik gyümölcseit ízlelhetjük a Káli-medence boraiban.Mindszentkálla

Természeti viszonyai[szerkesztés]

Éghajlata a Badacsonyi borvidékéhez hasonló, bár a Balatontól távolodva egyre kevésbé kedvező. Mindazonáltal a hegyek szélárnyéka és a Balaton víztükrének fényvisszaverő, hősugárzó hatása miatt a szőlőterületek jelentős részének mezoklímája mediterrán jellegű, évi mintegy 2000 napsütéses órával. Uralkodó talajtípusa a barna erdőtalaj.

A borvidék jellemzői[szerkesztés]

A Balaton-felvidék borai diszkrét illatúak, zamatosak és elegánsak. A nappalok melege testessé, az éjszaka a hegyekből alászálló hűvös levegő pedig gyümölcsössé és szép savszerkezetűvé formálja őket. Egyes kiváló adottság termőhelyeken — ezek többsége a vulkanikus kőzeteken alakult ki — hosszú érlelésre is alkalmas, rendkívül komplex borokat termelnek. Ilyen, eredetvédett helyek:

  • Áldozó-hegy
  • Táltos-hegy

A borvidék körzetei[szerkesztés]

Részeinek eltérő természeti adottságai miatt a borvidéket három körzetre tagolják:

Telepíthető szőlőfajták[szerkesztés]

A Balaton-felvidék elsősorban a fehér szőlők hazája. Jelentősebb fajtái:

Hungarikumok:

Vörösbort adó fajták:

Borházak és pincészetek[szerkesztés]

A Ramasetter-ház bejárata (Sümeg, Deák Ferenc u. 8.)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]