Ugrás a tartalomhoz

Szent Kereszt felmagasztalása templom (Ganna)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Kereszt felmagasztalása templom
Valláskeresztény
Felekezetrómai katolikus
EgyházmegyeVeszprémi főegyházmegye
Egyházközséggannai
NévadójaSzent Kereszt felmagasztalása
Védőszenta Szent Kereszt felmagasztalása
Püspök(ök)Dr. Udvardy György veszprémi érsek
Pap(ok)Pályi Gábor pápakovácsi plébános
Főesperesdr. Mail József apátplébános-kanonok
Építési adatok
Építése1812–1818
Stílusklasszicista
TervezőjeCharles Moreau
Építtetőjegróf Esterházy Miklós
Felszentelés1818
Alapadatok
Magasság20 m
Szélesség40 m
Torony2
Kápolnák1 altemplom (kripta)
Elérhetőség
TelepülésGanna
Hely8597 Ganna, Fő u. 37.
Elhelyezkedése
Szent Kereszt felmagasztalása templom (Veszprém vármegye)
Szent Kereszt felmagasztalása templom
Szent Kereszt felmagasztalása templom
Pozíció Veszprém vármegye térképén
é. sz. 47° 13′ 57″, k. h. 17° 31′ 41″47.232550°N 17.528011°EKoordináták: é. sz. 47° 13′ 57″, k. h. 17° 31′ 41″47.232550°N 17.528011°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Kereszt felmagasztalása templom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Szent Kereszt felmagasztalása templom Ganna római katolikus temploma. A klasszicista stílusú épület altemplomában az Esterházy család mauzóleuma található.

Története

[szerkesztés]

A Nagygannán 1770-ben épült fatemplom helyett új templom építését határozta el gróf Esterházy Miklós 1808-ban. Az építkezést 1812-ben Charles Moreau francia építész tervei alapján kezdte el Joseph Czehmaister tatai építőmester, de egy év múlva visszavonták megbízatását és a munkát Josef Franz Engel az Esterházy család bauinspektora folytatta. A több mint 300 ezer forintot felemésztő építkezés befejeztével a templomot 1818 nyarán szentelték fel.

Leírása

[szerkesztés]
A templom elölnézete

A templom központja a felmagasított szinten elhelyezkedő kör alakú hajótér, melybe négyszögletes előcsarnokon át lehet bejutni. A bejáratot két kétkarú lépcsőn és egy kétoszlopos portikuszon keresztül lehet megközelíteni. A portikusz tetején egy timpanon látható, melynek akantuszmotívuma a templom egyedüli külső dísze.

Az épület központi tömegéhez kétoldalt egy-egy négytengelyes szárnyépülettel csatlakozik két zömök, háromszintes torony. A templom homlokzata kiegyensúlyozott és zárt, a hátsó nézet a kismartoni kastély Moreau által tervezett, de teljesen nem kiépített kerti homlokzatára hasonlít.

A hajó lapos kupolája kazettás-rozettás festést kapott, a római Pantheonhoz hasonlóan. Körben Keresztelő Szent János, a gyermekét tartó Madonna, Szent Péter, Szent Pál, Szent József életnagyságú szobrai, Szent Anna és Szűz Mária kettős szoborcsoportja, valamint domborművek láthatók. A vörösmárvány lépcsővel megemelt oltár a templomhajó főtengelyében szabadon áll. A tabernákulum fölött Krisztus töviskoszorúját tartó Madonna szobor.

Az altemplom kupolája és oltára

A hajó alatt itáliai keresztelőkápolnákat idéző, félig földbe süllyesztett kör alakú kripta található, melynek kupoláját nyolc karcsú oszlop tartja. A középen elhelyezett kör alakú márványoltár feszületének mindkét oldalán függ korpusz, így kétoldalt egyszerre két pap mondhatott szentmisét, az egyikük fehér miseruhában az élőkért, másikuk feketében a holtakért.[1] Az oltár latin feliratának magyar fordítása: „Krisztus a világ megváltója, aki saját vérével a megbilincselt lelkeket megszabadította és meg is tisztította.” A kápolna csehboltozatos kerengőjéről közelíthetők meg a szarkofágokat és koporsókat tartalmazó oldalfülkék.

Az Esterházy-mauzóleum nevezetesebb halottai

[szerkesztés]

A kriptában az Esterházy család számos jelentős tagja fekszik. A koporsókat és szarkofágokat családonként helyezték el.

A mauzóleumot a Nemzeti Örökség Intézete nemzeti sírkertnek nyilvánította.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A második vatikáni zsinat óta erre liturgikus okokból nincsen lehetőség, mivel egy azon térben nem lehet egy időben két szentmise.

További információk

[szerkesztés]