Szent Kereszt felmagasztalása templom (Ganna)
| Szent Kereszt felmagasztalása templom | |
 | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | római katolikus |
| Egyházmegye | Veszprémi főegyházmegye |
| Egyházközség | gannai |
| Névadója | Szent Kereszt felmagasztalása |
| Védőszent | a Szent Kereszt felmagasztalása |
| Püspök(ök) | Dr. Udvardy György veszprémi érsek |
| Pap(ok) | Pályi Gábor pápakovácsi plébános |
| Főesperes | dr. Mail József apátplébános-kanonok |
| Építési adatok | |
| Építése | 1812–1818 |
| Stílus | klasszicista |
| Tervezője | Charles Moreau |
| Építtetője | gróf Esterházy Miklós |
| Felszentelés | 1818 |
| Alapadatok | |
| Magasság | 20 m |
| Szélesség | 40 m |
| Torony | 2 |
| Kápolnák | 1 altemplom (kripta) |
| Elérhetőség | |
| Település | Ganna |
| Hely | 8597 Ganna, Fő u. 37. |
| Elhelyezkedése | |
 Szent Kereszt felmagasztalása templom
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |
 é. sz. 47° 13′ 57″, k. h. 17° 31′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 57″, k. h. 17° 31′ 41″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Kereszt felmagasztalása templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szent Kereszt felmagasztalása templom Ganna római katolikus temploma. A klasszicista stílusú épület altemplomában az Esterházy család mauzóleuma található.
Története[szerkesztés]
A Nagygannán 1770-ben épült fatemplom helyett új templom építését határozta el gróf Esterházy Miklós 1808-ban. Az építkezést 1812-ben Charles Moreau francia építész tervei alapján kezdte el Joseph Czehmaister tatai építőmester, de egy év múlva visszavonták megbízatását és a munkát Josef Franz Engel az Esterházy család bauinspektora folytatta. A több mint 300 ezer forintot felemésztő építkezés befejeztével a templomot 1818 nyarán szentelték fel.
Leírása[szerkesztés]
.jpg)
A templom központja a felmagasított szinten elhelyezkedő kör alakú hajótér, melybe négyszögletes előcsarnokon át lehet bejutni. A bejáratot két kétkarú lépcsőn és egy kétoszlopos portikuszon keresztül lehet megközelíteni. A portikusz tetején egy timpanon látható, melynek akantuszmotívuma a templom egyedüli külső dísze.
Az épület központi tömegéhez kétoldalt egy-egy négytengelyes szárnyépülettel csatlakozik két zömök, háromszintes torony. A templom homlokzata kiegyensúlyozott és zárt, a hátsó nézet a kismartoni kastély Moreau által tervezett, de teljesen nem kiépített kerti homlokzatára hasonlít.
A hajó lapos kupolája kazettás-rozettás festést kapott, a római Pantheonhoz hasonlóan. Körben Keresztelő Szent János, a gyermekét tartó Madonna, Szent Péter, Szent Pál, Szent József életnagyságú szobrai, Szent Anna és Szűz Mária kettős szoborcsoportja, valamint domborművek láthatók. A vörösmárvány lépcsővel megemelt oltár a templomhajó főtengelyében szabadon áll. A tabernákulum fölött Krisztus töviskoszorúját tartó Madonna szobor.
_2.jpg)
A hajó alatt itáliai keresztelőkápolnákat idéző, félig földbe süllyesztett kör alakú kripta található, melynek kupoláját nyolc karcsú oszlop tartja. A középen elhelyezett kör alakú márványoltár feszületének mindkét oldalán függ korpusz, így kétoldalt egyszerre két pap mondhatott szentmisét, az egyikük fehér miseruhában az élőkért, másikuk feketében a holtakért.[1] Az oltár latin feliratának magyar fordítása: „Krisztus a világ megváltója, aki saját vérével a megbilincselt lelkeket megszabadította és meg is tisztította.” A kápolna csehboltozatos kerengőjéről közelíthetők meg a szarkofágokat és koporsókat tartalmazó oldalfülkék.
Az Esterházy-mauzóleum nevezetesebb halottai[szerkesztés]
A kriptában az Esterházy család számos jelentős tagja fekszik. A koporsókat és szarkofágokat családonként helyezték el.
- Esterházy Ferenc gróf (1715–1785): főkancellár, horvát bán
- Chanclos Mária Josepha grófnő (1741–1810): XVI. Lajos leányának, Mária Terézia Saroltának nevelőnője.
- Roisin Franciska őrgrófnő (1778–1845): Esterházy Miklós felesége, XVI. Lajos leányának barátnője.
- Esterházy Pál (1805–1877): 1848-as honvédezredes, a herkályi és nyárasdi csaták hőse, komáromi védő, majd parlamenter. A várfeladás után emigrált, Londonban a szabadságharc magyar menekültjeinek segítője, a honvédegylet elnöke. Iskolaalapító.
- Esterházy Miksa gróf (1837–1883): a Magyar AC alapítója.
- Esterházy Mór (1807–1890): római nagykövet, 1861-ben Ferenc József tárca nélküli minisztere.
- Esterházy Miklós Móric (1855–1925): az ún. néppárt (a katolikus egyház érdekeit képviselő párt) alapítója.
- Esterházy Pál (1883–1915) első világháborús hősi halott
- Esterházy Alajos (1883–1916) első világháborús hősi halott
- Esterházy Péter (1950–2016) Kossuth-díjas író
A mauzóleumot a Nemzeti Örökség Intézete nemzeti sírkertnek nyilvánította.
Források[szerkesztés]
- Az Esterházy-mauzóleum - Gádoros vendégház
- A településről - Ganna.hu
- A templom adatlapja a miserend.hu-n
- Római katolikus templom és mauzóleum. Műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2016. július 25.)
- Esterházy-mauzóleum a NÖRI honlapján
- Magyar katolikus lexikon III. (Éhi–Gar). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1997.
- A templom adatlapja a Veszprémi érsekség honlapján
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A második vatikáni zsinat óta erre liturgikus okokból nincsen lehetőség, mivel egy azon térben nem lehet egy időben két szentmise.
További információk[szerkesztés]
- Lantos Gábor: Itt temetik el Esterházy Pétert. Origo.hu, 2016. július 22. (Hozzáférés: 2016. július 25.)