Altemplom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Az altemplom a nagyobb, főként középkori keresztény templomok keleti felén, a megemelt szentély alatt épült, általában sírok elhelyezésére szolgáló, egy- vagy többhajós kápolna. A középkorban ez volt a kripták legjellemzőbb típusa, ahová nemcsak egyházi és világi méltóságokat temettek, de itt őrizték a fontosabb ereklyéket is.

Jelentősebb, ismertebb magyarországi altemplomok:

Források[szerkesztés]